A megújuló energiatermelés célértékeinek elérésében az elektrifikáció, Paks II. megépítése, a napelemes kapacitások növelése és a villamos energia felhasználásával előállított hidrogén játszhatja a kulcsszerepet – mondta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Magyar Elektrotechnikai Egyesület éves vándorgyűlésén.
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület éves vándorgyűlésén tartott prezentációjában a fő célszámokról szólva a MEKH elnöke felidézte, hogy európai uniós szinten 2030-ra 32%-os megújulóenergia-részarány elérése a cél, úgy, hogy a tagállamok részaránya nem csökkenhet a 2020-as kötelezettség alá. Mint mondta, a tagállamok saját önkéntes vállalásukkal járulnak hozzá a közös célhoz, ami Magyarország esetében legalább 21%-os részarány.
Horváth Péter János kiemelte, hogy a megújuló energiatermelés célértékeinek elérésében kulcsszerepet játszhat egyrészt az elektrifikáció – az elektromos járművek, a villamos fűtés vagy a hőszivattyúk elterjedésén keresztül –, másrészt Paks II. megépítése és a napelemes kapacitások növelése, valamint a villamos energia felhasználásával előállított hidrogén.
A NAPELEMES KAPACITÁSOK FELFUTÁSÁRÓL SZÓLVA ELMONDTA, HOGY A MEKH BECSLÉSE SZERINT TOVÁBBI GYORS NÖVEKEDÉS VÁRHATÓ: 2022 ÉS 2024 KÖZÖTT ÉVENTE 1000 MW-OT UGORHAT A TELJESÍTMÉNY.
Horváth Péter János felhívta a figyelmet az időjárásfüggő megújulók terjedésével kapcsolatos főbb szabályozói kihívásokra. Ezek között említette a menetrendezés nehézségeit, a hálózatfejlesztés szükségességét és a háztartási méretű kiserőművek esetében a termelés és a fogyasztás összehangolását.
A MEKH ELNÖKE BEJELENTETTE, HOGY A HIVATAL A KÖZELMÚLTBAN PIACI ERŐFÖLÉNY VIZSGÁLATOT INDÍTOTT, MIVEL A TAVASZI HÓNAPOKBAN RENDKÍVÜLI MÉRTÉKBEN MEGEMELKEDETT A NEGATÍV KIEGYENLÍTŐ ENERGIA ÁRA.
A piaci anomáliákat feltáró vizsgálat eredménye és az érintettekre vonatkozó kötelezések hamarosan nyilvánosak lesznek – tette hozzá.
Horváth Péter János előadásában hangsúlyozta, hogy az ellátásbiztonság érdekében mindenképpen szükséges összhangba hozni a megújuló kapacitások bővülését és a rendszerszabályozási képesség fejlődési ütemét. A cél a pontosabb menetrendadás és menetrendtartás ösztönzése, valamint a hazai villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerről (EKR) szólva elmondta, hogy a hivatal összeállította az energiahatékonysági intézkedések katalógusát és rendeletben ki is hirdette. A katalógus egyszerűsíti az egyes megtakarítások elszámolását.
A hidrogénben nagy lehetőségek rejlenek az elektrifikáció elősegítése és a villamosenergia-rendszer kiszabályozása tekintetében is – mondta a MEKH elnöke a hidrogén felhasználásának jövőbeli lehetőségeiről szólva. Hozzátette, a piaci szabályozás alakulóban van, de a hivatal kész arra, hogy ha a megfelelő jogszabályok megszületnek, akkor szabályozási tesztkörnyezetet biztosítson az innovációk, az új technológiák és szolgáltatások bevezetésének ösztönzésére.
Forrás: https://www.portfolio.hu/
