A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2020-ban közel 150 ezer energetikai tanúsítványt állítottak ki az ingatlanok adásvételéhez, bérbevételéhez illetve energetikai pályázatokhoz. A tanúsított ingatlanok kevesebb mint 5 százaléka kapta a legjobb (AA++, AA+, AA, BB) besorolást, azaz még mindig sok lakásra ráfér a korszerűsítés itthon - állapítja meg a Környezetvédelmi világnap alkalmából a Duna House (DH) elemzése.
A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2020-ban közel 150 ezer energetikai tanúsítványt állítottak ki, amelyre a jogszabály szerint akkor van szükség, ha ingatlan adásvételére vagy bérbeadására kerül sor, új épület használatba vételi engedélyéhez, illetve szükség esetén energetikai pályázatokhoz. A lehetséges energetikai besorolási osztályok az AA++ kategóriától a JJ minősítésig terjednek, utóbbiak már a súlyosan elavult, energiapazarló ingatlanokat jelzik.
Az átlagos szintet az FF osztályzat mutatja, de egy évvel korábban még az eladott ingatlanok 35,85 százaléka nem érte el ezt a minősítést. A legjobb besorolásokba (AA++, AA+, AA, BB) együttesen pedig mindössze 4,78 százalékuk esett, azaz még mindig sok lakásra ráfér a korszerűsítés itthon - írja összefoglalójában a DH.
A tavaly kiadott tanúsítványok alapján a magyar lakó- és szállásjellegű ingatlanok többsége (27,35 százalék) CC besorolású, azaz „korszerű” volt, ami számszerűsítve azt jelenti, hogy az ide tartozó épületek egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztása 101-130 KWh.
Habár az ingatlanok adásvételénél még mindig van fontosabb érv a környezetvédelemnél, egyre magasabb azon tudatos vevők aránya, akik az energetikai állapotot és a későbbi korszerűsítési lehetőséget is döntő szempontnak tartják lakásvásárlásnál – mondja Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. A nemzetközi trenddel ellentétben, itthon a tudatosság sokszor nem párosul jelentősen magasabb vásárlóerővel, hiszen a potenciális vevők kifejezetten árérzékenyek. A tapasztalatok alapján azonban a fenntarthatóság jegyében épülő lakásokat, házakat nem csak gyorsabban, hanem akár 5-15 százalékkal drágábban is el lehet adni.
Az újonnan épülő ingatlanoknál folyamatosan javul a helyzet, hiszen az EU-s előírásokat követő jogszabály szerint 2022. július 1-jétől már csak a legalább „BB” besorolású, azaz a közel nulla energiaigényű épületek kivitelezhetőek, és a megújuló energia részarányának is el kell érnie a 25 százalékot. Az újépítésű családi, sor- vagy ikerházaknál éppen ezért már most is figyelnek ezekre a szempontokra az építtetők. A magasabb vételár hosszú távon megtérül a befektetőknek. Minél korszerűbb ugyanis az ingatlan – fel van szerelve például napelemmel, korszerű fűtési rendszerrel, megfelelő hőszigeteléssel vagy új nyílászárókkal –, annál alacsonyabb rezsiköltségekkel kell számolnunk. A környezettudatosság eszmei értékéről már nem is beszélve - véli a szakértő, aki szerint a használtlakás-piacon a január elsejétől igényelhető otthonfelújítási program, aminek keretében az állam akár 3 millió forinttal is támogatja a korszerűsítési folyamatokat, javíthat a helyzeten.
Forrás: https://www.napi.hu/
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel
