A napenergia és a hidrogén új lehetőséget nyithat a magyar mezőgazdaság előtt
2021. 04. 21.

A hidrogén földgázhálózatba és a földgázba való bekeverésének átmeneti megoldásként való elismerésére sürgette 94 energia- és feldolgozóipari vállalat az Európai Bizottságot, mely nem először kap javaslatot hidrogénstratégiával kapcsolatban. Korábban a zöld hidrogénre vonatkozó tervezett kritériumot találta túl szigorúnak villamosenergia-ipari vállalatok csoportja, és a stratégia a nukleáris energia mellőzése miatt is vita tárgyát képezte. A hazai hidrogénstratégián még dolgoznak, és abban naper

A többek között az MVM-csoport és az FGSZ Földgázszállító Zrt. által aláírt, a hidrogén földgázhoz való keverése mellett kiálló nyílt levél hivatkozik a Bizottság elképzeléseit felvázoló uniós hidrogénstratégiára is, amely a bekeverés lehetőségét sem zárja ki, noha elsősorban egy kizárólag a hidrogén szállítására szolgáló hidrogén-vezetékrendszer létrehozását tartja szükségesnek.

Egy 11 gázhálózat-üzemeltető társaság által a stratégia megjelenése után ismertetett tervezet, illetve projekt (European Hydrogen Backbone, EHB )pedig pontosan erre irányul: ezen elképzelés szerint két évtized alatt fokozatosan egy közel 23 ezer kilométeres, kimondottan hidrogén-vezetékrendszert építenének ki nagyrészt Nyugat- és Észak-Európában. Az anyag a későbbi tervezett fejlesztési lehetőségeket és kapcsolódási irányokat is kijelöli (a térképen szaggatott vonallal). Látható, hogy Magyarország ezen sem szerepel, mert a magyar gázipari cégek nem csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez.

1aa
Forrás: European Hydrogen Backbone Report

Az Euractiv által ismertetett mostani nyílt levél szerint a hidrogén szerepének növelését jól szolgálná az is, ha a földgázhoz való keverését is elismernék, és figyelembe vennék a stratégia megvalósítását szolgáló, következő időszakban várható jogalkotás során. Álláspontjuk szerint a jelenlegi földgázhálózat ily módon való felhasználása és átalakítása jól kiegészítené a 100 százalékban a hidrogén szállítását célzó új infrastruktúra kiépítését. Mindez szerintük elősegítené az uniós energia- és klímacélok, az Európai Zöld Megállapodás, illetve a 2050-es karbonsemlegesség megvalósítását, ezért szükség lenne az eljárás bevezetését támogató szabályozási keretrendszert kialakítani, melynek egyebek mellett a származási garanciák és a nemzetközi kereskedelem kérdéseire is választ kell adnia.

Kibocsátáscsökkenés alacsonyabb rendszerköltséggel

 

A hidrogén bekeverésének elfogadása szerintük több előnnyel is járna, mindenekelőtt alacsonyabb rendszerköltség mellett tenne elérhetővé nagyobb kibocsátáscsökkentést. A hidrogénbekeverés támogatná a hidrogéntermelő kapacitás kiépítését és a méretgazdaságosság elérését is, ami pozitívan befolyásolná a hidrogénrendszerre való áttérést - szól a levél, amely szerint mindemellett elősegítené a gáz- és villamosenergia-rendszer összekötését is. Továbbá, növelné a rendszerszintű rugalmasságot integrálva a megújulók termelési csúcsidőszakaiban előálló többletet, mérsékelné a villamosenergia-rendszer terhelését és fokozná a rugalmasságot, illetve energiatárolási képességet. A hidrogén bekeverése a gázszállító és -elosztó vezetékbe egyúttal megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiát biztosíthat a gázhálózathoz csatlakozott fogyasztók számára. Ezen túl az eljárás gyors és költséghatékony módon biztosítana piaci hozzáférést számos hidrogéntermelő számára - fűzik hozzá.

A mostani nyílt levél megfogalmazása előtt pár nappal egy másik, hidrogénnel kapcsolatos ügyben is kritikus nyílt levelet címeztek az Európai Bizottságnak. A környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós besorolási rendszer zöld hidrogénre vonatkozó tervezett kritériumát ugyanis túl szigorúnak találta egy döntően villamosenergia-ipari vállalatok alkotta csoport.

Veszélyben az uniós ambíciók?

 

Aggályaik szerint a kifogásolt tervezetben túlságosan alacsony kibocsátási küszöb szerepel: e szerint a hidrogén csak akkor minősülne tisztának, ha 1 kilogramm előállítása során legfeljebb 2,256 kg szén-dioxid-egyenértékű üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Ez a határérték a megújuló energiával előállított hidrogénnek - zöld hidrogén - semmiféle gondot nem jelent, annál inkább a földgázból gőzreformálással előállított hidrogén számára. Ez szabályozási vitákat vetít előre és alááshatja az EU zöld hidrogén területén kitűzött vezető ambícióit - vélik a levél aláírói, akik között a francia hidrogénipari szövetség, az Engie, az EDF, az ArcelorMittal és az Uniper mellett az MVM neve is szerepel.

Az uniós hirdogénstratégia korábban a nukleáris energia mellőzése miatt is vita tárgyát képezte. A stratégia a 100 százalékban megújuló energiával előállított tiszta hidrogén termelésének fokozására irányul, és a nukleáris energiát nem említi a lehetséges források között. Több tagállam, köztük Magyarország azonban úgy véli, hogy a nukleáris alapon előállított hidrogént is tiszta hidrogénként kellene elismerni, és jelen állás szerint ez várhatóan meg is történik. Az így termelt hidrogént sárga hidrogénnek nevezik, és hasonlóan alacsony szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a megújuló alapú hidrogén előállítása. A lobbi sikeres is volt, miután Paula Abreu Marques, az Európai Bizottság energiaügyi igazgatóságának megújuló energiaforrásokért és CCS-ért (szén-dioxid-leválasztás és -tárolás) felelős egységének vezetője tavaly novemberben bejelentette: az Európai Bizottság a nukleáris energiából elektrolízissel előállított hidrogént is úgynevezett alacsony karbon vagy tiszta hidrogénként fogja elismerni.

A napjainkban világszerte előállított hidrogén 95 százalékát földgáz felhasználásával gyártják, meglehetősen energiaintenzív és nem hatékony módon. Ráadásul az eljárás jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár: 1 kilogram hidrogén előállítása 10 kilogramm CO2-emissziót von maga után. Az így termelt hidrogént ezért szürke hidrogénnek nevezik, a kibocsátás csökkentését lehetővé tevő CCS (CCUS) technológiát pedig még nem alkalmazzák a gyakorlatban, az Európai Unió azonban ezek elterjesztését is támogatni fogja külön pályázatok kertében. A szén-dioxid-leválasztással előállított hidrogén a kék hidrogén.

A megújuló energia tárolására is használható hidrogén gazdaságos előállítása, tárolása és szállítása egyelőre nem megoldott, de többek között a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint is nagy lehetőségeket rejt magában a kibocsátáscsökkentés szempontjából, és világszerte élénk fejlesztés folyik ezek realizálására. A hidrogén jelentős szerepet tölthet be egyebek mellett a nehézipar, a vegyipar, illetve acélipar, valamint a hosszú távú szállítás, a repülés és hajózás dekarbonizálásában is.

A fokozatos fejlesztést megcélzó uniós hidrogénstratégia alapján az Európai Bizottság 2024-ig legalább 6GW megújulóhidrogén-elektrolizátor telepítésének, és akár 1 millió tonna hidrogén termelésének a támogatását tervezi. Eszerint 2025 és 2030 között a hidrogénnek az integrált uniós energiarendszer részévé kell válnia, legalább 40GW megújulóhidrogén-elektrolizátor kapacitással és akár 10 millió tonna megújulóhidrogén-előállítással. 2030-tól a megújuló hidrogén már mindegyik nehezen dekarbonizálható szektorban nagymértékben telepíthető lesz.

2aa
A Toshiba 10 MW-os naperőművel kombinált hidrogénüzeme a Fukusima prefektúrában található Namie település mellett (forrás: Toshiba).

Nemzeti hidrogénstratégiára várva

 

A magyar viszonyok érdemben semmiben nem különböznek az egyéb európai országokétól, a hidrogéngazdaság pedig nemzeti politikák és támogatások nélkül sehol nem tud kiépülni – mondta el érdeklődésünkre Lugos Roland, az Optimum Solar Kft. üzletfejlesztési igazgatója. Magyarországon viszont még nem beszélhetünk stratégiai és szabályozási háttérről, azon az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetésével még jelenleg is dolgoznak, tehát egyelőre nem vagyunk kész az alkalmazásra.

A szakember elmondása szerint a hidrogén bekeverése csak átmeneti és kiegyensúlyozó - puffer - szerepet tölthet be, a fő célnak nem ennek kellene lennie. A bekevert hidrogén természetesen csökkenti a felhasznált vezetékés gáz fosszilis energia tartalmát, a bekeverés százalékától függő mértékben. Bizonyosan nem állna az ország érdekében és a társadalmi haszna is alacsony lenne ugyanakkor, ha a bekeverést a hidrogén kizárólagos felhasználási lehetőségeként kellene elfogadni. A földgázipar érdeke pedig az, hogy a bekeverhető hidrogén ára ne legyen magasabb, mint a földgázé, ellenkező esetben ez még áremelést is eredményezhet. A bekeveréssel kapcsolatos technológiai beruházások már amúgy is áremelő hatásúak lehetnek.

A hazai napenergia-termelő ágazat decentralizált és az ország szinte teljes területét lefedi, a gazdaságos hidrogén-előállításhoz azonban a méretgazdaságosság nagyon fontos. A helyben, kis elektrolizáló berendezésekkel előállított hidrogént el kellene szállítani egy központosított helyszínre, ahol a vezetéki bekeverés megtörténhet, ami növeli a költségeket. A másik megoldás az lehet, ha a megtermelt naperőművi áramot szintén centralizált helyszíneken alakítják át hidrogénné, és a bekeverés utána szintén ott fog megtörténni. Ehhez is megfelelő hálózati szabályozási rendszer, kedvező rendszerhasználati díj szükséges. Ezeknél ugyanakkor sokkal jobb megoldás lehet a szakember szerint, ha a decentralizált termelésű naperőművi áramot decentralizált módon használnánk fel a helyi közlekedésben, iparban és a szállításban. Azt valószínűleg ki lehet jelenteni, hogy vagy az áram, vagy a termelt hidrogén szállítására és tárolására elengedhetetlenül szükség lesz.

Magyar mezőgazdaság: érdemes lenne vizsgálni

 

A napenergia szektornak minden együttműködés az érdekében áll, de ez sokkal inkább egy stratégiai kérdés, amelyet országos stratégia alapján kell eldönteni – mondta arra a kérdésre, hogy a bekeveréssel megvalósuló, a gázszektorral való szorosabb összeköttetés érdekében áll-e a napenergia-termelőknek. Ma a naperőművi rendszerek, a lakosságit kivéve, mind támogatott KÁT, vagy a METÁR átvételi és támogatási rendszerben értékesítik az áramot, hosszú távú átvételi szerződések keretében, ez kötelezettséget is jelent, az erről való átállás csak megfelelően végiggondolt kormányzati intézkedéssel történhet.

Ahhoz, hogy a jövőben hidrogéntermeléssel bővítse tevékenységét, a hazai napenergia-termelő ágazat tőkeerőssége bizonyosan nem elég, de emellett a banki finanszírozásnak is késznek kellene lennie ezekhez a beruházásokhoz. De mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy ez ma sem nálunk, sem máshol nem működik támogatások nélkül, így önálló támogatási formákat kell kidolgozni, sőt akár a tagállamok kilábalási programjait, reformjait finanszírozni hivatott RRF támogatásokat is lehetne ilyen célokra is felhasználni. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy véleményünk szerint a magyar mezőgazdaság komoly fejlesztési potenciállal rendelkezik a naperőművi fejlesztések terén, ezért a hidrogéntermeléssel kapcsolatos vizsgálatok során a mezőgazdaság lehetséges szerepét, mezőgazdasági célú felhasználási lehetőségeit is célszerű lenne áttekinteni – mondja Lugos Roland.

Felhasználói piac nélkül nem megy


Az Optimum Solar megfontolt stratégiával rendelkezik ezen a területen és a megfelelő jogalkotást is igyekeztünk elősegíteni, készítettünk tanulmányokat, ajánlatokat kértünk be, és jelenleg több helyszínen is rendelkezünk kezdeti projekt elképzelésekkel, amelyek megvalósítása csak azon múlik, hogy mikor lesz a nemzeti szabályozási és támogatási rendszer kész ezekre a projektekre – fogalmaz Lugos Roland, aki szerint ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ezen belül a hidrogén felhasználói piac nélkül ennek nincs reális alapja.

A hidrogént elvileg exportálni is lehetne, de annak az ára nagyon fontos kérdés, ezért ez elsősorban nagy mennyiségben lehet jó lehetőség. Nem véletlen, hogy a nagy megújuló energia és hidrogén potenciállal rendelkező országok számíthatnak elsősorban arra, hogy exportálni fognak, ilyenek például, Marokkó, Szaúd-Arábia, de Hollandia és az Ibériai-félsziget országai is.

Stratégiánknak az is részét képezi, hogy bármilyen jövőbeni beruházásról is legyen szó, az lehetőség szerint magyar munkaerő által, a lehető legtöbb magyar termék felhasználásával valósuljon meg. Annak érdekében, hogy legyen képzett magyar munkaerő és a hidrogénnel kapcsolatos magyar termék, a Nemzeti Hidrogén Stratégiának és azt követően a piaci szereplőknek még számos területen nagyon sokat kell tennie. – fűzte hozzá Lugos Roland, az Optimum Solar Kft. üzletfejlesztési igazgatója.

 

Címlapkép: Alex Kraus/Bloomberg via Getty Images

Forrás: portfolio.hu