Szélerőműveket építene és több pénzt adna elektromos autók vásárlásához az MNB

Az energiagazdaságnak is fontos szerepet szán Magyarország kívánatosnak tartott versenyképességi fordulatában a Magyar Nemzeti Bank 330 pontból álló Versenyképességi programja, amelynek végrehajtásával a készítők szerint a magyar fejlettségi szint 2030-ra az osztrák fejlettség 80-90 százalékára emelkedhet. A program több érdekes új, konkrét javaslatot is tartalmaz, például 50 százaléka alá csökkentené az energiaimport arányát, növelné a szélerőművek és a geotermikus erőművek számát, 2030-ra a jelenlegi nem egészen 15 százalékról 30 százalékra emelné a megújuló energiaforrások arányát, valamint növelné az elektromos autók vásárlásához nyújtott állami támogatás mértékét és a támogatottak számának.


A terjedelmes anyag szerint a továbbra is szükségesnek tartott versenyképességi fordulatnak 12 kulcsterületen kell megvalósulnia, ezek egyike az egy területként kezelt modern infrastruktúra és (hatékony) energetika. A program számos olyan, evidenciának számító általánosságot tartalmaz, mint például hogy "a hatékony energiafelhasználás kulcsfontosságú ahhoz, hogy Magyarország gazdaságilag hosszú távon is versenyképes legyen"; ugyanakkor több konkrét, a korábbi hasonló kormányzati stratégiai dokumentumban nem szereplő célszámot is kijelöl az anyag néhány nagy téma köré csoportosítva.

Energiafüggőség csökkentése

A programjavaslat legfontosabb célja a nettó energiaimport 50 százalék alá csökkentése Magyarország teljes energiafelhasználásában 2030-ig. Ez egyértelműen új elemnek tűnik, a konkrét számot tartalmazó importfüggőség-csökkentési cél a korábbi hivatalos kormányzati stratégiai anyagokban explicite nem jelent meg. Míg az 1990-es évek elején még 50 százalék alatt volt, a legutóbbi adatok szerint napjainkban 55 százalék körül alakul Magyarország energiaimport-függősége, ez alapján a feladat évtizedes távlatban nem tűnik megoldhatatlannak.

Forrás: Eurostat

A kormányzat részéről mindeddig csak a tavaly valamivel 30 százalék feletti hazai villamosenergia-import megszüntetésére vonatkozó konkrét cél hangzott el, miközben a teljes magyar energiaimport zömét, mintegy háromnegyedét a fosszilis energiahordozók teszik ki. Az áramimport-függőséget a kabinet Lázár János korábbi kancelláriaminiszter 2018-as szavai szerint "tíz éven belül" számolnák fel, nem utolsó sorban a Paksi Atomerőmű bővítésével, illetve megújuló energiaforrások telepítésének támogatásával. A 2012-es kiadású, jelenleg frissítés alatt álló Nemzeti Energiastratégia több lehetséges forgatókönyvet tárgyalva a legnagyobb javulást e téren az atom-szén-zöld forgatókönyvtől várta, aminek megvalósításával az importfüggőséget a villamosenergia-termelésünk 14 százalékát kitevő export válthatja fel 2030-ra. Az áramimport megszüntetése a Paksi bővítés, a régi blokkok üzemidejének meghosszabbítása, valamint a kis és nagyobb naperőművek várható további terjedésével teljesíthetőnek tűnik a 2030-as évek elejére. Ebben kiemelt szerepe lehet a régi és új paksi blokkok párhuzamos üzemelésének, azonban a régi blokkok 2031 és 2037 közötti fokozatos leállításával további 2000 MW tűnik majd el a rendszerből.

Az MNB versenyképességi programjának többi, energetikával kapcsolatos célja gyakorlatilag az importfüggőség csökkentésének célja alá tagozódik be, a megvalósításra vonatkozó konkrét javaslatokkal együtt, amelyektől egyéb járulékos előnyöket is vár tőlük a jegybank.

Energiahatékonyság javítása

Az importarány mérséklésének egyik legkézenfekvőbb módja a hazai fogyasztás pazarlások visszaszorításával megvalósítható csökkentése. A program felhívja a figyelmet, hogy a magyar gazdaság energiafelhasználása uniós összehasonlításban magas, elsősorban a hazai vállalkozások és háztartások elavult energiagazdálkodásának tulajdoníthatóan. Bár a gazdaság egészében csökkent az egységnyi kibocsátásra jutó energiafelhasználás 2005 és 2015 között, az iparban azonban nőtt az energiaintenzitás itthon, miközben az Unióban csökkent. A hazai épületállomány kétharmada energetikai szempontból továbbra is elavult. Ezért az MNB versenyképességi programja szerint több eszközzel is érdemes támogatni az energiahatékonysági beruházásokat a program szerint, amelyek között újdonságok is vannak a korábbi tervekhez képest.

Az energiahatékonyságot már a Nemzeti Energiastratégia és az Új Széchenyi Terv is a prioritások között említi, azonban az ebben megcélzott, az energiahatékonyság érzékelhető növelését szolgáló komplex lakásépítési, felújítási támogatási rendszer kialakítása továbbra is várat magára. Bár az elmúlt években több célzott program indult, az energiahatékonyság javítására összességében nem jutott elegendő forrás. Az egyik legjobb eszköznek tartott, egyebek mellett nyílászárócserét, utólagos szigetelést, napelemes rendszerek kiépítését támogató lakossági pályázatokra csupán aprópénz, szakmai vélemények szerint a szükségesnél rendre legalább egy nagyságrenddel kevesebb forrást biztosítottak.

Így nem igazán nevezhető váratlan fejleménynek, hogy az eredmények is elmaradtak. Az egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2015-ben Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet adott ki 2020-ig. A 176 oldalas anyag 2020-ra kitűzött célja a hazai primerenergia fogyasztás 1009 petajoule-ra csökkentése volt, ennek teljesítése azonban erősen kétséges, mivel 2017-ben Magyarország primerenergia-felhasználása 0,9 százalékkal 1115 PJ-ra nőtt. A magyar nemzetgazdaság energiafelhasználása uniós összehasonlításban továbbra is magas, ami elsősorban a hazai vállalkozások és háztartások elavult energiagazdálkodásának tulajdonítható. Habár Magyarországon 2005 és 2015 között 18 százalékkal csökkent az egységnyi kibocsátásra jutó energiafelhasználás, még ma is megközelítőleg kétszerese az uniós átlagnak.

Forrás: Eurostat/MNB

 

Az energiahatékonyság növelésére javasolt új intézkedések:

 

  • A vállalati energiafelhasználás hatékonyságának növelése adókedvezményekkel


A vállalkozások számára elsősorban az energiahatékonysági beruházások céljából igénybe vehető társasági adó kedvezmény jelent segítséget az energetikai korszerűsítésekhez a program szerint. (Energiahatékonysági beruházásokra az üzleti szektorban adókedvezmény vehető igénybe, ami a társasági adóalapból részben leírható. Az adókedvezmény hat adóévben érvényesíthető legfeljebb a számított adó 70 százalékáig és a beruházás összköltségének 30-50 százaléka írható le vállalati mérettől és a vállalat telephelyének földrajzi elhelyezkedésétől függően.) Ennek az adókedvezménynek a további fenntartására és népszerűsítésére van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások környezetkímélőbb, energiahatékonyabb termelési technológiákba ruházzanak be. A vállalati energiafelhasználást csökkentheti az energiahatékonysági beruházásokból leírható adó mértékének növelése is. Emellett hozzájárulhat a vállalati energiahatékonyság növeléséhez az, amennyiben a kis és közepes méretű vállalkozások üzleti célokra használt járműparkjukat megfiatalíthatják és ehhez támogatásban részesülnek - veti fel az MNB.

  • Az energetikai auditálás bevezetésének támogatása állami forrásokkal


Javíthatja az energiahatékonyságot a kkv szektorban az energetikai auditálás (átfogó energiahatékonysági vizsgálat) önkéntes bevezetése is a jegybank szerint. Jelenleg csak a nagyvállalatokra vonatkozik energetikai auditálási kötelezettség Magyarországon.

  • Háztartások energiahatékonyságának javítása a felújítások állami támogatásának erősítésével


A jegybank szerint az Otthon Melege Program programnak a folytatása és költségvetési mozgástér esetén a támogatási intenzitás növelése jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a régebben épült lakóingatlanok energiafelhasználása csökkenjen. A következő többéves EU-s programozási ciklusban az energetikai korszerűsítésekre fordítható forrásokat úgy érdemes előirányozni, hogy több forrás jusson a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére - rögzítik, hozzátéve, hogy a fűtéskorszerűsítési beruházások hozzájárulhatnak a légszennyezettség csökkentéséhez is.

A versenyképességi program szerint a hőszigetelésben érdemes használni az új, innovatív megoldásokat is, például a magyarok által fejlesztett fűtésre alkalmas falfestéket, amely csökkentheti az ingatlanok ökológiai lábnyomát. A nyílászárók, fűtési rendszerek megújítása és a hőszigetelés mellett a háztartási gépek csereprogramjainak folytatása is hozzájárulhat a háztartások energiaintenzitásának csökkenéséhez - fűzik hozzá.

·         Szabályozott energiaárak további csökkentési lehetőségének folyamatos vizsgálata

  • A villamosenergia hálózat nagy kapacitású áramtárolókkal való kiegészítése

Megújuló energiaforrások szerepének növelése és Paks 2
A versenyképességi program is kimondja, Magyarországon uniós összehasonlításban magas a kifejezetten környezetszennyező energiaforrások aránya, amit a megújuló energiát termelő erőművek számának növelésével és a Paks 2 projekt megvalósításával lehetne csökkenteni.

Új elem a megújulók 2030-as kívánatos részarányára vonatkozó célszám megjelentése is: eszerint a megújuló energiaforrások arányának a teljes energiafelhasználásban 13 százalékról 30 százalékra kellene emelkednie 2030-ra. Az ennek elérése érdekében teendő lépések között szintén több új elem található.

Magyarország hivatalos 2020-as célja a 14,65%-os megújuló részarány elérése, ami nagyrészt a biomassza-felhasználásnak köszönhetően már gyakorlatilag teljesült. 2030-ra a korábbi, az energiastratégiában rögzített forgatókönyvek alapján mintegy 15-20 százalékos részarány teljesíthető, amihez képest tehát a versenyképességi program jóval ambiciózusabb. Megújuló energia 2030-as részarányára vonatkozó magyar kormányzati célszámot várhatóan a Nemzeti Energiastratégia 2019 őszéig várható aktualizálásában határozhatják meg hivatalosan is, amit a késő Nemzeti energia- és klímaterv alapján dolgozhatnak ki.

 A MNB anyaga szerint a magyar megújuló energiaforrások szerkezete kedvezőtlen és javítható. Alacsony a nap-, a szél- és a geotermikus erőművek előállításából származó energia, miközben magas a biomassza felhasználás, amelybe beletartozik a fával történő tüzelés.

A megújuló energiaforrások kedvezőtlen szerkezetének javíthatóságára vonatkozó megállapítás ugyan nem új gondolat a hazai energiaszektor vonatkozásában sem, az állami stratégiák kontextusában ugyanakkor újszerűen hat a nap-, geotermikus és különösen a szélenergia részarányának alacsony, valamint a biomassza felhasználás magas szintjére utaló megállapítás.
Már a 2011-es Új Széchenyi Terv rögzíti: Magyarország a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását nem csak, és nem elsősorban kötelezettségnek, hanem a gazdasági fejlődéshez történő hozzájárulás egyik kiemelkedő lehetőségének tekinti. Ezzel együtt, noha a biomassza és az utóbbi években a napenergia hasznosítása jelentősen bővült, a geotermia felhasználása, különösen az ország adottságaihoz képest minimális, szélerőmű pedig a 2010-es évek elején épült legutóbb Magyarországon.

Javasolt új intézkedések a megújulók terjedésének támogatásár

  • 50 milliárd forint szél és naperőművek támogatására


A kisebb és nagyobb kapacitású naperőművek építésének ösztönzése mellett fontos lenne a szélerőművek és a geotermikus erőművek számának bővítése is - áll a prograban. Ehhez állami támogatásra és az uniós forrásokra egyaránt szükség van az MNB szerint, amelynek érdemes, hogy részét képezze a METÁR fenntartása mellett az 50 és 500 kW közötti teljesítményű naperőmű építés pénzügyi támogatásának kibővítése. A szélerőművek magyarországi telepítésére vonatkozó tiltás újragondolásának javaslata ugyan ilyen kontextusban új felvetés, de korábban hasonló értelemben nyilatkozott Kaderják Péter, energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár is az energiastratégia kilátásban lévő felülvizsgálatával kapcsolatban.

  • 25 milliárd forint a kkv-k környezetvédelmi célú beruházásainak támogatására


Az MNB javasolja egy olyan célzott, állami forrásból működő alap létrehozását, amely a kis és közepes méretű vállalkozások környezetvédelmi célú beruházásait támogatja, és ami szintén új javaslat.

  • A víziközművek felújítása és felszerelése okosmérőkkel


A program reflektál a szektor nehézségeire, amikor úgy fogalmaz, a víziközművek avulása igényli, hogy az állam megteremtse a régi vízvezetékek és a kapcsolódó infrastruktúra korszerűsítéséhez szükséges forrásokat. Ezért javasolják a víziközművek országos felújításának megtervezését és végrehajtását, valamint a felújításra kerülő és újonnan megépített vízi közművek digitalizálását például a vízfogyasztás monitorozása okosmérőkkel.

  • A szennyvízelvezetési infrastruktúra bővítése a 2000 főnél kisebb településeken és a szennyvíztisztító üzemek számának növelése, rekonstrukciója.
  • Az újrahasznosított hulladék arányának növelése és a betéti díjas rendszer bevezetése


Az osztrák szinttől jelentősen elmaradó hulladék újrahasznosítási arányt egyrészt a szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális fejlesztésével (szelektív hulladékgyűjtő szigetek, valamint egyéni felhasználású szelektív hulladékgyűjtők növelése), a szelektív hulladékgyűjtés környezetterhelést csökkentő hatásával kapcsolatos tájékoztató kampányokkal, valamint a környezetvédelem közoktatásban való hangsúlyosabb megjelenésével lehetne növelni a program szerint. Az újrahasznosítás infrastrukturális lehetőségeinek bővítése mellett társadalmi ösztönzők bevezetése is elősegítheti a hulladék újrahasznosítási arány növekedését. Ilyen ösztönző lehet a műanyag és üveg palackok visszaválthatóságának bevezetése német példára - állítja a jegybank.

  • Az elektromos járművek támogatásának erősítése


Az elektromos autók számának növekedését az elektromos töltőinfrastruktúra további bővítése, valamint az elektromos autók vásárlásához nyújtott állami támogatás mértékének és a támogatottak számának növelése segítheti elő a Jedlik Ányos Tervben meghatározott alapelveknek és az uniós elvárásoknak megfelelően - szögezik le. A jelenlegi rendszerben elektromos autó vásárlásához az autó bruttó árának 21 százalékának megfelelő, legfeljebb 1,5 millió forintos támogatás igényelhető (az autó árának felső határa bruttó 20 millió forint), a 3 milliárdos támogatási keret kimerülésééig. Támogatásra kizárólag tisztán elektromos hajtású autók vásárlásához lehet pályázni.

Egyéb javaslatok

A program mindemellett az ipari forradalomnak megfelelő távközlési és elektromos hálózat kialakítását is szükségesnek tartja, amit egyebek mellett újszerűnek ható javaslatokkal érne el. Ennek részeként célszerű lenne az elektromos hálózat szigetelésének javítása, a föld alatt futó elektromos vezetékek arányának növelése, állami támogatás bevezetése a magasabb áramerősségű csatlakozások számának növeléséért a háztartásokban, valamint Budapest és minden magyar megyeszékhely okos várossá válása. Érdekes, és ilyen kontextusban újszerű felvetés a föld alatt futó elektromos vezetékek arányának növelése. A program szerint támogatná az elektromos hálózat minőségét, amennyiben a föld alatti - külső hatásoknak kevésbé kitett - elektromos vezetékek aránya növekedne. Ennek hatásaként feltehetően a váratlan elektromos üzemszünetek hossza is rövidülne.

Az MNB a háztartások elektromos hálózatának kapacitásnövelését is javasolja, ami szerinte szükséges ahhoz, hogy könnyebbé váljon az egyre több és összetettebb elektromos áramot használó új fogyasztási cikkek (pl. az elektromos gépjárművek) használata. Ehhez lényeges, hogy az ingatlanok jövőben várható elektromos áram igényét felmérjék és az eredmények alapján megkezdődjön a megfelelő áramerősségű csatlakozások számának növelése, másrészt, hogy az áramszolgáltató is felkészítse a fizikális infrastruktúrát a várhatóan megnövekvő terhelésre - javasolják hozzátéve, hogy a fogyasztói igények, illetve a kapacitások monitorozását segítheti elő az intelligens villamosenergia-hálózat kiépítése, vagyis a hálózat okosmérőkkel való felszerelése.

Régi-új célok

A dokumentumban foglaltakat a 2011-es Új Széchenyi Tervben, az ugyancsak 2011-ben elfogadott, jelenleg aktualizálás alatt álló Nemzeti Energiastratégiában, a 2020-ig szóló 2015-ös Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben, a szintén 2015-ös Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (2010-2020), valamint a Mavir legutóbbi kapacitáselemzésében rögzítettekkel vetettük össze. Az összehasonlítás leginkább az Új Széchenyi Tervvel (ÚSZT) tűnik kézenfekvőnek, a stratégiai anyagok hasonló jellege, átfogó, a magyar gazdaság egészére kiterjedő megközelítése miatt. Érdekes az összehasonlítás azért is, mert a Magyar Nemzeti Bankot jelenleg vezető Matolcsy György annak idején nemzetgazdasági miniszterként felügyelhette az ÚSZT kidolgozását. A két dokumentum az energetikai terület vonatkozásában viszonylag konzekvens egymással, amennyiben mindkettő a magasabb hozzáadott érték felé mozdítaná el a hazai energiagazdaságot, amiben jelentős szerepet szánnak a megújuló energiaforrásoknak és az energiahatékonyság javításának. Ugyanakkor helyenként az is látható, a 2011-ben megfogalmazott célok egy részét 2019-re sem sikerült elérni, és az új stratégiába is bekerültek.

 

Forrás: www.portfolio.hu

Eseménynaptár

Előző hónap Március 2019 Következő hónap
H K Sz Cs P Szo V
week 9 1 2 3
week 10 4 5 6 7 8 9 10
week 11 11 12 13 14 15 16 17
week 12 18 19 20 21 22 23 24
week 13 25 26 27 28 29 30 31