Nemzeti Energetikusi Hálózat

Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv 7. cikke szerint minden uniós tagállamnak évente 1,5% végsőenergia(1) megtakarítást kell elérnie az energia végfelhasználók(2) körében (a 2012 előtti három év energiaértékesítésének átlagára számítva). Ez Magyarország részére is egy teljesítendő kötelezettség, amely azonban összecseng a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseivel és saját érdekeinkkel.

Az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéséhez számos intézkedés került bevezetésre. A kötelezettség teljesítését lehetővé teszi a Nemzeti Energetikusi Hálózat, amelynek létrehozását előkészítette az energiamegtakarítás eléréséhez szükséges egyes kormányzati feladatokról szóló 2016-os kormányhatározat, az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 6. §-a pedig a Kormány energiahatékonysági feladatai között nevesítette. A részletszabályokat az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet állapította meg.

A kis- és középvállalkozások, valamint egyes önkormányzatok gyakran nem tudnak energetikában jártas szakembert foglalkoztatni, és fejlesztési döntéseikben, illetve beruházásaik lebonyolítása során nem mindig a leggazdaságosabb és a legjobban megtérülő megoldásokat választják. Ehhez energetikus szakember segítségét kell igénybe venni, lehetőleg helyben.

Az energetikusi tanácsadó hálózat felállításának célja, hogy különösen a közintézményekben és az önkormányzatok fejlesztési tevékenységes során, továbbá a kisvállalkozásoknál is az elérhető energiamegtakarítási lehetőségek feltárásra kerüljenek, ezáltal lehetőség nyíljon az energiafogyasztás csökkentésére, energiatakarékossági intézkedések és energiahatékonyságot javító beruházások által.

A Nemzeti Energetikusi Hálózat egy olyan helyben elérhető szakmai tanácsadó hálózat létrehozását jelenti 18 megyei kormányhivatalban, a Budapest Főváros Kormányhivatalában és 57 járási (illetve fővárosi kerületi) kormányhivatalban.

A Nemzeti Energetikusi Hálózat irodáinak székhelyét és azok illetékességi területét az Ehat. vhr. 10. melléklete tartalmazza. Az illetékességi területek lakosságszám arányában kerültek megállapításra, általában 3–4 járásonként, a székhely hivatalok pedig a nagyobb városokban.

A Nemzeti Energetikusi Hálózat a közintézményekkel kapcsolatosan a következő feladatokat látja el:

  • a közintézmények számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít;
  • ösztönzi a közintézményeket, hogy regionális és helyi szinten energetikai auditokat is magukba foglaló energiagazdálkodási rendszert hozzanak létre;
  • szakmai segítséget nyújt a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épületekre vonatkozó energiamegtakarítási intézkedési terv elkészítéséhez;
  • szakmai segítséget nyújt a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért felelős számára az épület energiafogyasztási adatainak bejelentésével kapcsolatban;
  • közreműködik a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásában;
  • megkeresés esetén közreműködik energiabeszerzési szerződések megkötésénél;
  • megkeresés esetén a közintézmény érdekében tanácsot ad energiabeszerzési szerződések és energiaszámlák ellenőrzésében;
  • megkeresés esetén szakmai támogatást nyújt energetikai beszerzések esetén.

A Nemzeti Energetikusi Hálózat az önkormányzatok tevékenységével kapcsolatosan a következő feladatokat látja el:

  • az önkormányzatokkal folyamatos kapcsolatot tart fenn;
  • közreműködik a megyei területfejlesztési program kidolgozásában;

A Nemzeti Energetikusi Hálózat a vállalkozásokkal kapcsolatosan a következő feladatokat látja el:

  • a vállalkozások számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét;
  • ösztönzi a kis- és középvállalkozásokat energetikai auditálás lefolytatására és az auditokban foglalt ajánlások végrehajtására.

A Nemzeti Energetikusi Hálózat a lakossággal kapcsolatosan a következő feladatokat látja el:

  • ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, valamint nyomon követi a tanácsadás következtében elért energiamegtakarítás mértékét;
  • tájékoztatást nyújt az elérhető energiahatékonysági pályázatokról.

A Nemzeti Energetikusi Hálózat szakmai irányítását az energiapolitikáért felelős miniszter látja el, aki a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. §-a alapján a nemzeti fejlesztési miniszter. A nemzeti fejlesztési miniszter egyedi utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására is. A Nemzeti Energetikusi Hálózat és a miniszter közötti kapcsolattartásért 2017. június 30-ig Budapest Főváros Kormányhivatala, azt követően a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal felelős. Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Energetikusi Hálózatban regionálisan keletkezett adatok összesített adatszolgáltatása a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalon keresztül történik.

A Nemzeti Energetikusi Hálózatot alkotó irodákban szakmai tanácsadással foglalkozó személyek szakmai követelményeit az Ehat. vhr. határozza meg.

Az Ehat. vhr. 12. mellékletben meghatározott alap- vagy mesterfokú szakképzettséggel vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező szakember lehet a Nemzeti Energetikusi Hálózat munkatársa, ezek:

  • energetikai mérnök, vagy
  • gépészmérnök, vagy
  • villamosmérnök, vagy
  • építészmérnök, vagy
  • építőmérnök

szakképzettség.

A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény szerinti vehető figyelembe.

A szakmai tanácsadást végző személy nem állhat a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

Szakmai gyakorlati idő igazolása nincs előírva a Nemzeti Energetikusi Hálózat munkatársai számára.

A szakképzettségek megegyeznek az energetikai szakreferensek számára előírt alap- vagy mesterfokú szakképzettségekkel. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Energetikusi Hálózat munkatársainak nem feladata szakreferensi tevékenység vagy energetikai auditori tevékenység ellátása, akkor sem, ha az ezekre vonatkozó szakmagyakorlási jogszabályi feltételeknek is megfelelnek.

 

 


[1] végsőenergia-fogyasztás: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével;

Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 32. pont

[2] végső felhasználó: az a természetes személy vagy szervezet, aki vagy amely saját felhasználására vásárol energiát; távhűtéssel ellátott épület esetében, ha a távhűtési szolgáltatás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében – a közös használatú épületrészek kivételével – mérhető, végső felhasználónak kell tekinteni az egyes épületrészek tulajdonosát is;

Forrás: Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 31. pont

            www.terc.hu