A rezsicsökkentés önmagában részmegoldás, elengedhetetlen a magyar otthonok energiahatékonyságának javítása is

A jövedelmekhez viszonyítva megterhelő a rezsiszámlák kifizetése, bár a magyar fogyasztók szinte a legolcsóbban Európában jutnak a villamos energiához és földgázhoz. A rezsicsökkentés tartaléka az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik.

Pénztárcánkhoz mérve a rezsiszámlák kifizetése megterhelő

Európai összehasonlításban a magyar fogyasztók az egyik legalacsonyabb áron juthatnak hozzá a villamos energiához és földgázhoz, derült ki a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából. A jelentésből látszik azonban az is, hogy vásárlóerőparitáson, azaz pénztárcánkhoz mérve megterhelő a rezsi kifizetése. A magyarok átlagosan összkiadásuk közel negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére a KSH adatai szerint.[1]

A rezsicsökkentés önmagában részmegoldás

A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint négy év alatt több lépésben átlagosan 25 százalékkal vitte le a gáz, áram és távhő árát. A rezsiszámlákkal elmaradók száma, és a tartozások összege azonban jelentős. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2017 évi eleji összeállítása szerint az egy évnél régebben tartozók száma az áram esetén háromszázezer, a gáznál harmincötezer és távhőnél negyvennégyezer fogyasztót érint.  A szolgáltatásból kikapcsolt lakossági felhasználók száma meghaladja a százezret. Az éven túli tartozások összege 28 milliárd forint felett van.

Reneszánszát éli hazánkban a nagyon szennyező vegyestüzelés is. A Földművelési Minisztérium Fűts okosan! kampánya is arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, közel 70 százalékkal. Lényegesen kisebb a korábban fő probléma-forrásnak gondolt ipar (kb. 7 százalék) és közlekedés (kb. 10 százalék) részesedése.

920 ezer háztartás tervezi lakását energiahatékonnyá tenni a közeljövőben

A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016 év végi kutatása szerint a magyar háztartások 24 százaléka felismerte az energiahatékonysági beruházásokban rejlő rezsicsökkentés lehetőségét. 920 ezer háztartás szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él.

A felújítás akadálya az érintettek döntő többsége (84%) szerint a pénzhiány, az ösztönző támogatások szűkössége. 2016-ban mindösszesen 3500 családi ház, 2015-ben pedig 14 ezer társasházi otthon programszerű energetikai megújítását tudta támogatni a kormány az Otthon Melege Program keretében.

Megérné korszerűsíteni

"Hazai Hatékonyság 2.0" címmel a lakóépületek korszerűsítését ösztönző javaslatcsomagot mutatott be a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ), amely egymással kombinálható intézkedéseket javasol, így egyszerre ösztönzi a széles körű lakossági igénybevételt, a tartós rezsicsökkentést, a gazdaságfehérítésen keresztüli költségvetési pluszbevételeket és a nemzeti energiamegtakarítási vállalások teljesülését. A MÉASZ számítása szerint amennyiben a – MEHI kutatásban jelzett, korszerűsítést tervező - háztartásoknak csak a fele végezne el egy "CC" energetikai szintű komplex felújítást, akkor már 2017-ben is több, mint 39 ezer korszerűsített lakás, és legalább 100 milliár forintnyi nettó beruházási érték jönne létre. Ezen túl mintegy 10 ezer főnyi többlet-foglalkoztatás is megvalósulna 2016-hoz képest és 20 milliárd forintnyi államháztartási többletbevétel is keletkezne, még a javasolt ÁFA-visszatérítés mellett is.

Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat.  Szükség van olyan összehangolt, hosszú távú, államilag támogatott és az eddigieknél jelentősebb keretösszegű lakossági programokra (támogatásokat és hitelt beleértve), melyek arra ösztönözik a családokat, hogy belefogjanak otthonaik energiahatékonysági korszerűsítésébe. Ez a nyilvánvaló környezeti előnyökön túl a magyar költségvetés hasznára is válik.” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.

 


[1] Miben élünk? KSH, 2016. augusztus

 

Forrás: mehi.hu