Lendületet adhat a megújulóknak az új hazai szabályozás

Eddig jól áll Magyarország a megújuló energiatermelés terén az EU felé vállalt célok teljesítésében, bár idén megtorpanhat a zöldenergia termelés növekedése, hosszabb távon az új szabályozás, a METÁR adhat lendületet a szektornak. Ha a külföldi példát vesszük alapul, idehaza is jöhetnek a zöld kötvények és részvények.

A megújuló energiahasznosítás helyzete Magyarországon
A legfrissebb statisztikai adatok alapján Magyarországon a megújuló alapú energiatermelés teljes termelésen belüli részaránya valamivel 10 százalék alatt van, az ide vonatkozó, az EU felé vállalt célkitűzés 2020-ra 14,65 százalék. Az Eurostat adatai szerint a magyarországi megújuló alapú energiatermelés teljes fogyasztáson belüli részaránya 2010 óta rendre a célkitűzések felett alakult.


A megújuló energia jelenleg elsősorban a fűtési szektorban van kihasználva Magyarországon, ez a legutóbbi hivatalos adatok szerint 70 százalékát adja a teljes energiafelhasználásnak. A villamosenergia 16 százalékot, a közlekedés részaránya pedig 14 százalékot tesz ki.
Az energiaforrások szerinti megoszlást nézve a legmeghatározóbb a biomassza, mely a teljes felhasználáson belül 40 százalék feletti részarányt képvisel. A többi energiaforrás emellett marginálisnak tűnik még.

 

Jó éve volt tavaly a hazai zöldenergiának
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közelmúltban kiadott közleménye szerint tavaly is nőtt Magyarországon a megújuló alapú energiatermelés, a jelenleg érvényben lévő támogatási rendszer, a kötelező átvételi rendszer (KÁT) keretében összesen 2438,24 gigawattóra villamosenergiát értékesítettek, ebből 2402,31 gigawattóra volt megújuló. Ez a korábbi évhez képest 1,1 százalékos növekedést jelentett. Az egyes energiatípusokat tekintve nem volt egységes a kép, tavaly nem kedvezett az időjárás a vízerőműveknek, amelyek így az előző évhez képest 23 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek. Ezt ellensúlyozta a szél-, a nap-, a biomassza-, és a hulladékot égető erőművek termelésének növekedése. Az energiahivatal közleménye szerint 2015. év végén a KÁT rendszerébe értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása elérte a 854,3 megawattot, ami 4,5 százalékos növekedés az előző évhez képest. A növekedés elsősorban a napenergiát felhasználó erőműveknek és a vegyes tüzelésű erőműveknek volt köszönhető.

Idén megtorpanhatott a bővülés
Több jel is arra utal, hogy a 2016-os év a korábbihoz képest gyengébb lehetett a magyarországi megújuló energiatermelésben. Ha a napenergiát nézzük, az utóbbi két évben rendre duplázódott a beépített kapacitások nagysága, idén viszont több iparági szakértő szerint optimista esetben is a kapacitások szinten tartásával lehet számolni. Ebben szerepe lehetett, hogy a napenergia hasznosítás népszerűsítését célzó otthon melege program miatt többen is elhalasztották beruházásaikat a támogatásokra építve. A szélenergiában a jogszabályi változások gátolhatják a növekedést, melyek idén tovább szigorodtak, alkalmazkodva a kormányzat energiastratégiájához.

A szélenergia egyébként az egész megújuló iparágon belül mondhatni sötét lónak számít, még olyan országok is folyamatosan küzdenek a nem kiegyenlített termelés okozta problémákkal, mint az energetikai forradalomban élenjáró Németország. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábban jelezte, a szélerőművekben termelt energia a többi megújulóhoz képest is drágának számít Magyarországon, és a lehetséges (hálózatbeli) negatív hatások miatt sem érdemes átgondolatlan, nagyobb szélerőmű-fejlesztést véghezvinni. A magasabb költségeket az okozza, hogy relatíve alacsony működési óraszámmal üzemelnek a hazai szélerőművek, az ingadozó termelés miatt pedig jelentős tartalékokról és szabályozói kapacitásról kell gondoskodni. Hálózatbiztonsági szempontból a pillanatnyi időjárástól való erős függőség mellett hátrány, hogy a szélerőműveknél a termelési csúcs jellemzően éjszaka van, amikor kevesebb áramra van szükség. Ezt persze lehet tárolni (szivattyús tározós vízi erőmű), azonban az NFM jelzése szerint erre alkalmas területek nálunk nincsenek, ezek ugyanis természetvédelmi oltalom alatt állnak.

Kilátások
Ami a jövőt illeti, az EU felé vállalat célkitűzéseink egyértelműen a megújulók további növekedésének irányába mutatnak. Érdemes azonban röviden áttekinteni a kormány energiastratégiáját, mely az egyes megújuló energiatípusok kapcsán nem éppen egységes álláspontot képvisel. A kormányzat elsősorban a geotermikus energiában és a napenergiában lát potenciált, a szélenergiának viszont nem látnak helyet a rendszerben az alacsony hatékonyság miatt.

A megújulók további terjedését segítheti az is, hogy a támogatási rendszerben jelentős változások történtek. Az eddig érvényben lévő kötelező átvételi rendszert (KÁT) a jövőben felváltja a METÁR, ami az EU irányelvekkel összhangban egy piaci alapú támogatási modell. A kötelező átvétel (KÁT) esetében a megújuló forrásból előállított áramot támogatott áron átveszik a termelőtől. A prémium típusú rendszerben viszont a termelőnek magának kell vevőt találnia a villamos energiára a piacon. Ez arra ösztönzi a termelőket, hogy a piaci árak változásához igazítsák a termelésüket, vagyis lehetőség szerint akkor termeljenek, amikor arra nagyobb igény mutatkozik.

Az új megújuló energia szabályozás három kategóriába sorolja a termelőket. A legkisebb, 0,5 megawatt kapacitás alatt ugyanaz a kötelező átvételi rendszer vonatkozik az erőművekre, mint eddig, kivételt a szélerőművek jelentenek. A 0,5 és 1 megawatt közötti termelők kategóriája a METÁR speciális, egyedi támogatásokkal ellátott rendszerét jelenti. Az 1 megawatt feletti, megújuló energiákat hasznosító erőművek a prémium támogatási rendszerbe tartoznak, beruházói pályázatokon indulhatnak, és a szabadpiacon értékesíthetik az áramot.

A METÁR 2017-es tervezett indulása a hazai megújulóenergetikai ipar fellendülését hozhatja, becslések szerint akár 600 milliárd forintnyi beruházást is hozhat az ágazatban. A globális trendek alapján ez az egyre népszerűbb zöld kötvények és részvények kibocsátását is magával hozhatja, mely a szektorban működő cégek finanszírozásának diverzifikálása mellett a befektetőknek és a tőkepiacnak is kedvezhet.

Forrás: portfolio.hu