E-abc

Abszorbciós hűtőgép:
Olyan hűtőgép, melynek belső terét könnyen illó folyadék elpárologtatásával hűtik, ezután a keletkezett gáz megkötődik egy tömény oldatban, később hő által előállított nyomás hatására felszabadul, végül lecsapódik azon hőmérsékleten, ami megfelelően magas, hogy a kondenzációs hő a külső térbe juthasson.

Abszorber:
Berendezés, amely gázok, gőzök, vagy komponenseik folyadékban, esetleg szilárd anyagban való elnyelésére szolgál.

Aerob folyamat:
Olyan kémiai átalakulás, többnyire mikroorganizmusok (aerob szervezetek) hatására végbemenő szervesanyag leépülés (aerob bomlás, aerob fermentáció), melynek feltétele az oxigén jelenléte. Jellemző a természeti átalakulásokra, mint pl. a korhadás, vagy a biodegradációs eljárásokra, mint pl. a komposztálás, biológiai szennyvíztisztítás. Az aerob bomlás során a szerves anyagok szén-dioxiddá és vízzé, nitritekké és nitrátokká, szulfitokká és szulfátokká, foszfátokká alakulnak.

Aerodinamikus szabályzó:
Változó erősségű szelek károsító hatásától megóvó propeller kialakítás (méret, alak, szerkezet és anyag), mely megvédi a szélgenerátort a túlpörgéstől.

Akkumulátor:
Olyan galvánelem vagy galvánelem-együttes, amelyben a kisütés után az elektromos energia töltés útján újból raktározható. Az akkumulátor a bevezetett villamos energiát vegyi energiává alakítja át és ilyen formában tárolja. A bevezetés folyamatát nevezzük töltésnek.

Aktív ház:
Az aktív házak olyan épületek, melyek maguk termelik meg a működtetésükhöz szükséges energiát, sőt elérhető a többlet is, amelyet visszatáplálhatnak az elektromos hálózatba. Megújuló energiaforrások aktív hasznosítása mechanikai rendszerekkel: PV-cellák, napkollektorok, hőszivattyúk, szélerőművek, stb.

Aktív napenergia hasznosítás:
Aktív hasznosításkor valamilyen külön erre a célra készített eszköz (kollektor, napelem) segítségével alakítjuk át a napsugárzási energiát hővé vagy villamos energiává. A napenergia aktív hasznosítása alapvetően fototermikus vagy fotovillamos módon mehet végbe.

Aktív Szolár Rendszer:
Mechanikai egységeket alkalmazó rendszer, ami a napkollektorok mellett külső energiaforrást is használhat, annak érdekében, hogy hőenergiát gyűjtsön, tároljon és elosszon.

Alacsony nyomású nátrium lámpa:
Nátrium gőz segítségével állít elő fényt kis nyomáson (0,13 – 1,3 Pa). A kibocsájtott sárga fény és a nagy méret teszi lehetővé, hogy alkalmazzák a közvilágításban és a parkolóházakban.

Állami támogatás:
Egy támogatás akkor minősül állami támogatásnak, ha a következő feltételek mindegyike teljesül: - állami forrásból származik, - előnyt jelent az érintett vállalat részére és - bizonyos vállalatot vagy ágazatot előnyben részesít (szelektív), - torzítja a versenyt, vagy annak torzításával fenyeget, valamint - befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. A fejlesztés végső céljának megítélése nem függ a pályázó személyétől, tehát önkormányzati, illetve társulás által megvalósított fejlesztések is a hatálya alá tartozhatnak.

Alternatív energia:
Megújuló energiaforrásokból kinyerhető energia, ezek az energiaforrások folyamatosan újra termelődnek, ilyen a napenergia, a vízenergia, a szélenergia, a geotermikus energia, biomassza.

Anaerob folyamat:
Általában levegő nélkül végbemenő kémiai átalakulás, a szerves anyagok mikroorganizmusok hatására lejátszódó leépülésének a része. Szerepet játszik a rothadás, erjedés, biodegradációs folyamatok során. A szerves anyagok hidrogénre, szén-dioxidra, metánra, kénhidrogénre és ammóniára bomlanak.

Áramlás szabályozó:
A csap végére szerelt áramlást módosító szerkezet, ami levegőt kever a víz egyenletes áramába, így csökkentve a fogyasztást.

Árapály energia:
A levegő, szél, víz, óceánok, és a tengerek vízének mozgásával kinyert elektromos energia.

Áteresztőképesség:
Egy bizonyos anyag, pl. talajok, kőzetek folyadékáteresztő-képessége. Ennek mértéke az anyagon levő pórusok számától, méretétől és alakjától, valamint a rajta levő esetleges repedésektől és egyenlőtlenségektől függ. Egy standard viszkozitású folyadékot egy adott távolság megtételéhez szükséges időtartammal jellemezhetünk. A permeábilitás egysége a Darcy.

Átlagos éves hozam:
Az átlagos energiatermelés egy évben, mértékegysége millió egység, például millió kilowatt óra.

Atomenergia:
Az atomerőművekben maghasadás vagy magfúzió folyamataiként keletkező hőenergiát hasznosítják áramtermelésre. Az urán a felhasznált tüzelőanyag.

Atomerőmű:
Az erőműveknek azon típusa, amelyek a maghasadás vagy a magfúzió során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára. Működési egységük az atomreaktor, vagyis a magműveleti zóna; a reaktorok száma, illetve ezek teljesítménye az atomerőmű fő ismérve. Egy reaktor termelése jellemzően 200 és 5000 MW között mozog.


Bankgarancia:
A hitelintézet (bank) kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A bankgarancia tulajdonképpen egy olyan szerződés, amely egy bank, mint garantáló és egy hitelező, mint kedvezményezett között hoz létre jogviszonyt.

BAT Referenciadokumentum (BREF):
A BAT-ot illetően a legfontosabb információforrás az adott szektorra vonatkozó BAT Referenciadokumentum (BREF). A dokumentum az EU-ban elérhető legjobb technikákról szóló információcsere eredménye.

Beépített kapacitás:
Az erőmű összes beépített gépének névleges maximális elektromos kihozatala.

Belső égésű motor:
Olyan hőerőgép, melynél egy megfelelően megválasztott periodikus termodinamikai munkafolyamat során a tüzelőanyag a hengerben elég, és a munkaközeg hője mechanikai munkává alakul át. Elektromos generátor hajtására is felhasználható.

Best Available Technology (BAT):
Jelentése: Legjobb elérhető technológia. Az a technológia, amely elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazható és a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. Fontos kihangsúlyozni, hogy a BAT nem a legjobb technológia, hanem a gazdaságilag megengedhető legjobb technológia.

Beszerzések környezettudatosan (zöldbeszerzés):
A beszerzendő termékek és szolgáltatások kiválasztásakor azok egész életútja (azaz: előállítás, szállítás, használat/működtetés, hulladékká válás) során keletkező környezeti hatásokat kell figyelembe venni, s a környezetet legkevésbé terhelő, az erőforrások kimerülését csökkentő alternatívát kell kiválasztani.

Bináris Erőmű:
Geotermikus energiával elektromos energiát előállító üzem, ami zártkörű hőcserélő rendszert használ, vagyis a geotermális folyadék („első számú” folyadék) a hőjét átadja egy alacsony forráspontú folyadéknak („másodszámú” vagy „dolgozó”), amit elpárologtatnak és turbinát vagy generátort hajtanak vele.

Biobrikett:
Nagy nyomású préseléssel készült, faipari vagy mezőgazdasági hulladék alapú, henger vagy tégla alakú tüzelőanyag. Kis nedvességtartalma és nagy anyagsűrűsége miatt fűtőértéke nagyobb a hasábfáénál, míg hamutartalma kisebb.

Biodízel:
Olajtartalmú növények, melyekből az olaj kisajtolható, és egyszerűbb vegyszeres kezelések után a dízel olajhoz hasonló anyag nyerhető (pl. repce, olíva, napraforgó stb.) Felhasználható dízelmotorok üzemeltetésére, vagy akár egyéni központi fűtésre is.

Bioenergia:
Az élő szervezetekben és elhalásuk után a belőlük származó szerves anyagokban lévő kémiai energia, amely a zöld növények által fotoszintézis útján megkötött napenergiából származik.

Bioetanol:
Magas cukortartalmú (cukorrépa, cukornád), magas keményítőtartalmú (kukorica, burgonya, búza), vagy magas cellulóztartalmú (szalma, fa, nád, energiafű) növények, melyekből etanol gyártható. Semleges hatású az üvegházhatásra.

Biogáz:
A biogáz szerves anyagok baktériumok által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő termék. Tartalma: metán, szén-dioxid, nitrogén, hidrogén, kénhidrogén, egyéb maradványgázok. Röviden: minden olyan gáz, amely biomasszából fejlődik.

Biogázkinyerő kút:
A rendezetten lerakott hulladékrétegbe függőlegesen telepített, alkalmasan kiképzett, rendszerint műanyagból készített perforált cső, amely a mélyebb rétegekben keletkező biogáz kinyerését teszi lehetővé.

Biológiailag elgázosítható biomassza:
A biológiailag elgázosítható biomasszák jellemzően nagyobb nedvességtartalmú növényi vagy állati hulladékból állnak. Pl.: cukortartalmú növények, zöld növényi hulladék, állati szennyvíziszap, trágya. Biomassza elgázosítás történhet elgázosító kazánban is, ahol tökéletlen égés során nyerünk ún. generátorgázt.

Biomassza:
A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag felhasználható növények, termések, élelmiszeripari -és mezőgazdasági melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis rövid életciklusban általában 1 éven belül újból megtermelődnek.

Bioüzemanyag:
A biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú üzemanyag: a bioetanol, a biodízel, a biogáz, a biometanol, a biodimetiléter, a bio-ETBE (etil-tercier-butiléter), a bio-MTBE (metil-tercier-butiléter), a szintetikus bioüzemanyagok, a biohidrogén és a tiszta növényi olaj, továbbá jogszabályokban bioüzemanyagként meghatározott üzemanyag.


Cégszerű aláírás:
A társasági szerződésben, és/vagy a cégkivonatban szabályozott módon, a cég hivatalos képviseletére jogosult személy(ek)nek a cég nevében, az aláírási címpéldányban foglaltak szerint, vagy a cégjegyzésre jogosult személy meghatalmazása alapján teljesített aláírása, amely a cég előírt, előnyomott, illetve nyomtatott neve alá történő aláírás(ok)kal történik.

Cellulóz hőszigetelés:
Papír alapanyagból újrahasznosítási eljárással, gyártása során a szétfonalazott mállasztott papírt bórsavval és bóraxszal kezelik, amik a tűz, penész és kártevőkkel szembeni ellenálló képességet biztosítják. A kezeléssel elűzhetőek a szerkezetből a rágcsálók és a rovarok. Kitűnően alkalmazható tetőtér-beépítésnél is, a hő megtartáson kívül jelentős hangelnyelő képességgel bír. Különféle ragasztó segédanyagok alkalmazásával könnyen felhordható, legegyszerűbb esetben akár a víz is lehet a rögzítő anyaga. Nem éghető, láng-gátló hatású. (Hővezetése: 0,033-0.04 W/m2K)

Célterület:
Bizonyos pályázati konstrukciók esetében lehetséges többféle típusú tevékenység egyidejű megvalósítása is. Ilyen esetben a célterültet kifejezés az egyes tevékenység-típusok megjelölésére, egymástól való elválasztására szolgál.

CO2 kibocsátás:
Az égés során keletkező gáz, pl.: autók kipufogóin távozó gáz, vagy nagy ipari létesítményekből származó gáz. A széndioxid, mint üvegházhatású gáz: a napenergia egy részét a föld visszasugározza; a visszasugárzott energia távozna a Földről, de ezt az üvegházhatású gázok megakadályozzák és visszaverik ismét a föld felé. Ez a folyamat hosszú távon felmelegedést okoz, amely globális méretű. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint a túlzott mértékű felmelegedés a sarki jég megolvadását eredményezheti, ami nagy mennyiségben az óceánokba kerülve klimatikus katasztrófát okozhat.

COP-érték:
A COP-érték jelöli a hőszivattyúk elméleti hatásfokát. Megmutatja, hogy éves átlagban egy egységnyi befektetett villamos energiával hány egységnyi fűtési energia juttatható az épületbe. Minél magasabb a COP-érték, annál gazdaságosabban üzemeltethető a hőszivattyú.

Csatlakozási pont:
A villamosművek, a villamosmű és a fogyasztói berendezések, továbbá a villamosmű és a közvetlen vezeték tulajdoni határa.

Csőkollektor:
Olyan kollektortípus, melyben a hőenergiát szállító folyadék az abszorber lemezéhez rögzített (forrasztással, bilinccsel vagy más módon) fémcsövekben áramlik.

Csúcsigény:
A napi energia fogyasztás-terhelés maximuma.

Csúcsteljesítmény:
A fotoelektromos modulokat a csúcsteljesítményük alapján értékelik. A csúcsteljesítmény a standard tesztkörülmények (STC) mellett mért leadott teljesítmény kimenet.

Csúcsterhelés:
A napi leginkább terhelt időszakban mért terhelés egy hálózaton. Jellemzően du. 5 és 6 óra között.


Depóniagáz:
Szeméttelepi gáz, a kommunális hulladékban lévő szerves anyag lebomlásából képződik.

Diffúz napsugárzás:
Szórt napfény, mely levegőben található mikroszemcsékről (por, víz, gáz) verődik a tér minden irányába.

Direkt napsugárzás:
Napsugárzás, amely egyenesen a napból érkezik, árnyékot okozva, amennyiben valami a fény útjába esik.

Dízel generátor:
Abban az esetben alkalmazzák, amikor nem lehet nagy kiterjedésű, illetve költségű akkumulátorokat használni. Általában, amikor több mint fél napig szükséges áramot szolgáltatni, a generátorokat részesítik előnyben.

Duzzasztógát:
Folyóra épített gát, melynek célja elsődlegesen a víztározás. Ezen kívül használhatják energiatermelésre, valamint megakadályozhatja, hogy a folyóvíz bizonyos területeket elárasszon.


Égéstér, füstgáz hőcserélő:
Olyan hőcserélő, mely füstgázokból nyeri el a hőt, hogy vizet melegítsen.

Egyenáram:
Ha két különböző potenciálú helyet vezetővel kötünk össze, akkor a töltések áramlása megindul a nagyobb potenciálú hely felöl a kisebb potenciálú hely felé. Az elektromos áram a töltéshordozók rendezett egyirányú mozgása. Az elektromos áramot akkor nevezzük egyenáramnak, ha az áramkörben a töltéshordozók állandó vagy változó áramerősséggel, de egyazon irányban haladnak.

Éjszakai áram:
Különmért, vezérelt tarifatípus. Korábban ez a szó szoros értelmében éjszakai áram-szolgáltatást jelentett, azaz megközelítőleg este tíztől reggel hatig lehetett igénybe venni. Ehhez nem kellett - és ma sem kell - mást tenni, mint egy külön mérőműszert beszereltetni, ami egy központilag adott jelet érzékelve bekapcsol, olcsóbb áramot küldve a rákötött berendezésekre.

Elbírálásból való kizárás:
Az adott pályázatnak a bírálat eljárásának folyamatából történő kirekesztése - a pályázó által elkövetett - valamely lényeges formai, tartalmi, vagy eljárási hiba, hiányosság következtében.

Elektromos hálózat:
A fogyasztók igényeit kielégítő teljes áramszolgáltató és áramszállító rendszer. Hálózati vezeték az energiaszolgáltató és a felhasználó között.

Elektromos hulladék:
Olyan kiselejtezett elektromos és számítástechnikai eszközök (kis -és nagyméretű háztartási berendezések, IT és telekommunikációs berendezések, szórakoztató elektronikai berendezések), melyek veszélyes hulladékokat tartalmaznak. Ezért 2005. augusztus 13-a óta a hatóságoknak biztosítaniuk kell a lakosság számára a leselejtezett eszközök térítésmentes visszavételének lehetőségét, valamint a készülékek gyártói által finanszírozott begyűjtés, kezelés, hasznosítás és hulladéklerakás rendszerét. Ez a rendelkezés az Európai Unió összes tagállamára vonatkozik.

Elektromos ívkemence:
Nagy, hegesztett acél cső levehető tetővel, ami szén elektródával van felszerelve. Háromfázisú váltakozó árammal hajtott elektromos kisülésen alapuló kemence, mely fémek megolvasztására használatos.

Elektromos kapocs felszerelés vagy elektromos nehezék:
Lámpák életkorát hosszabbítja meg, úgy, hogy stabilizálja a lámpa fénykibocsátását, ezáltal megfelelő égést biztosít.

Elektromos kemence (elektromosan fűtött kemence):
Ezek a kemencék hasonlóan a konyhai sütőkhöz elektromos ellenállások felhasználásával termelnek hőt, a Joule törvénynek megfelelően.

Elgázosítás:
Termodinamikus folyamat során a biomasszát (pl. fa) üzemanyaggá alakítják. Az eljáráshoz szükséges hőt az alapanyag egy részének elégetéséből nyerik. A végtermék gáz tartalmaz hidrogént, vízgőzt, szén-oxidokat, metánt, nitrogént, stb. A magas szén-dioxid és vízgőztartalom miatt a gázkeveréknek kicsi a hőkapacitása. Belső égésű motorok esetében a metángáz csak tisztítás után használható.

Élettartam:
Egy berendezésnél élettartamnak nevezzük azt az időtartamot, amíg az eredeti funkciói szerint üzemelni tud.

Eljárásrend:
Eljárásrend alatt - például KEOP pályázat esetén - a KEOP IH-nak, illetve a Közreműködő Szervezetnek a pályázati rendszer működtetésével összefüggő valamennyi, vagyis a benyújtott pályázatok feldolgozásával, a döntéshozatallal, a szerződéskötéssel, a finanszírozással, az ellenőrzéssel, valamint a monitoring adatok feldolgozásával kapcsolatos eljárási szabályok összességét értjük.

Ellenőrzési hatóság:
Az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól független szerv, amely az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működésének ellenőrzéséért felel.

Előmelegítő:
Hőcserélő, amit a füstgázokból történő hőmennyiség visszanyerésére, és ezután fűtésre is használnak.

Eluálás:
A hulladék egyes összetevőinek kioldása szabványosított kísérleti körülmények között.

Emisszió (szennyezés):
Valamely forrásból időegység alatt kibocsátott szennyezőanyag mennyisége.

Energetikai audit:
Olyan felmérések végzése, melyek tiszta képet adnak az energiafelhasználás mértékéről, céljairól, indokoltságáról, költségeiről és jellemzőiről, valamint meghatározzák a fogyasztás és a költségek csökkentésének módjait.

Energetikai faültetvény:
A mezőgazdasági ültetvénygazdálkodási művelési ágba sorolandó, energiafa termesztésére létesített faültetvény. Az energetikai faültetvényre nem érvényes az erdőtörvény. Sík- vagy dombvidéken, jó termőhelyeken, nagyüzemi körülmények között a gépi betakarításra alkalmas terepviszonyok mellett létesítik.

Energetikai hatásfok:
Az energiaátalakítás hatásfoka, ami alatt azt értjük, hogy egy folyamatban mekkora a befektetett ráfordítás és a hasznosuló eredmény aránya. A hatásfokot minden folyamatnál egyénileg kell értelmezni.

Energia:
Az energia szó görög eredetű, „bűvös cselekedetet” jelentett, majd később Arisztotelész „ténykedés, művelet” értelemben használta, Diodórosz Szikulosz pedig egy „gép erejeként”. Általános értelemben a változtatásra való képességet, a fizikában a munkavégző-képességet jelenti. Egy bizonyos állapotú fizikai rendszer energiája azzal a munkamennyiséggel adható meg, amellyel valamilyen kezdeti állapotból ebbe az állapotba hozható. A kezdeti állapotot referencia állapotnak, vagy referenciaszintnek hívjuk. Alapvető energiaformák a helyzeti energia, a mozgási energia.

Energia audit:
Az audit szó jelentése: vizsgálat. Az épület illetve a gazdasági termelési folyamat energia (hő és/vagy villamos energia) veszteségeinek feltárását szolgáló vizsgálat.

Energiaerdő:
Erdőgazdálkodási művelési ágba tartozó, de speciális céllal létesített és üzemeltetett erdő. Hagyományos erdők átminősítésével, illetve energiafa-termesztés céljára történő telepítéssel jön létre. Az energiaerdőre érvényesek az Erdőtörvény előírásai, de az üzemtervezéskor a lehető legnagyobb tömeghozamok elérése céljából a gyorsan növő, sarjaztatható fafajokat kell előnyben részesíteni, és az optimális mértékűre kell csökkenteni a vágásérettségi kort. Az energiaerdőben csak energiafa (tűzifa, faapríték) termelésével foglalkoznak.

Energiafű:
Évelő, bokros szálú energianövény, melyet fűtőanyagként használnak fel. A fűből préseléssel apró darabkák, pellet készíthető, amely kiválóan alkalmas az úgynevezett kisebb kazánok fűtésére. Nagyobb erőművekben közvetlenül a bálák is elégethetők, ún. rostélyos eljárású tüzeléssel. Fűtőértéke közelíti, illetve meghaladja a hazai barna szenek, valamint a fa és a szalma fűtőértékét.

Energiafűz:
Bokor alakban szálvesszős növekedésű energianövény. Növekedése gyors, terméshozama magas (25-40 tonna/év/ha); sokoldalúan felhasználható: tüzelés, brikettálás – pelletkészítés, vegyipari, üzemanyag és faipari alapanyagként; aratáskor aprítékként letermelve közvetlenül használható fel fűtésre, családi házakban, erőművekben; szalicilalkohol tartalma miatt magas a fűtőértéke, 18-22 MJ/ kg; a várható termesztési élettartama 25-30 év.

Energiahordozók:
Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak nevezünk. Tehát az energiahordozó olyan természetes anyag, amely szerkezetéből eredendően alkalmas arra, hogy energiát nyerjünk ki belőle, vagy fizikai tulajdonságainál fogva (mozgás, hőmérséklet, nyomás) energiaátadásra képes. Hasznosítható energiát tartalmazó anyagok (elsődleges energiaforrások), vagy további átalakítást igénylő energiák (másodlagos energiaforrások) gyűjtőneve. Elsődleges energiaforrások: fosszilis tüzelőanyagok, víz és szél energiája, geotermikus energia, hasadóanyagok, a Nap sugárzása, biomassza. Másodlagos energiaforrások: gőz, villamos áram, sűrített levegő, mesterséges radioaktív források sugárzása. Megkülönböztetünk megújuló, és nem megújuló energiaforrásokat is.

Energiaimport:
Energiaimport alatt azt értjük, hogy egy adott ország (régió) az összes felhasználásán belül mekkora arányt képvisel a határokon kívülről származó energiamennyiség.

Energianád:
Energetikai hasznosítási céllal termesztett növény, előnye, hogy szélsőséges területeken is megél.

Energianövény:
Az energianövények a mező- vagy erdőgazdálkodásból származó olyan biomasszák, melyeket energiatermelés céljára termesztenek, azaz főtermékek. Ilyen például az energiafű, energiafűz, energianád, petemi stb.

Energiastratégia:
Egy hosszú távú terv, melyben az energiagazdálkodással kapcsolatos tervek, javaslatok, az energetikai fejlesztések irányai szerepelnek pl. egy szervezet, egy település, egy kistérség vagy egy ország számára.

Célja az energiahatékonyság elősegítése, az energiaforrások racionális felhasználásának elérése és a megújuló energiát alkalmazó technológiák elterjedéséhez való hozzájárulás. Energiaszegénység:
Akkor beszélünk energiaszegénységről, ha egy személy vagy háztartás nem tudja megfelelő szinten fűteni az otthonát, vagy nem tudja igénybe venni az élethez szükséges energiaszolgáltatásokat, ez által hiányt szenved és sérül emberi méltósága.

Energiatakarékos izzó:
Az energiatakarékos izzók a felhasznált energia kb. 80%-át képes fénnyé alakítani, míg a hagyományos izzók csak 15-20%-át, a fennmaradó rész hő formájában távozik. 8x hosszabb az élettartalma (8-10 ezer óra), mint egy hagyományos izzónak, 80%-kal kevesebbet fogyaszt, mint egy hagyományos izzó.

Energiatakarékossági Díj:
Az Energiatakarékossági Díj az E.ON Energiaszolgáltató Kft. által 2010 májusában első alkalommal kiírt pályázat. Szórakoztató műszaki cikkek és háztartási gépek gyártói nevezhetik be termékeiket, összesen 19 különböző kategóriában. Minden kategóriában, ahová legalább három terméket neveztek, a legtakarékosabb készülék nyeri el a Díjat a TÜV Rheinland csoport magyarországi leányvállalata által végzett mérések alapján. Eredményhirdetés és díjátadás szeptemberben. A Díj saját oldala: www.eondij.hu

Energiatanúsítvány:
Az energiatanúsítvány olyan közokirat, amely megmutatja az épület energiafelhasználásának hatékonyságát.

Energiatudatos építészet:
Tulajdonságai: - olyan módon megtervezett és olyan méretű települések kialakítása a célszerű, amelyet természetes környezete károsodás nélkül be tud fogadni, - az épület elbontása után a kibontott anyagok a környezetet ne terheljék, tehát kerüljenek vissza a természetes körfolyamatba, vagy újrahasznosíthatók legyenek, - csökkenteni lehet a környezet terhelését a káros anyagok szelektálásával, semlegesítésével vagy újrahasznosításával, - alacsony legyen a káros anyag kibocsátása (szennyvíz, hulladék, égéstermék, építőanyagok bomlása, sugárzása stb.), - az épület élettartama alatt kevés és lehetőleg megújuló energiát használ, - olyan anyagokat, szerkezeteket használ, amelyek gyártása, előállítása, megmunkálása kevés energiát igényel és kevés környezetszennyezéssel jár, - előtérbe helyezi a környezetben fellelhető, helyi építőanyagok alkalmazását (kő, fa, vályog, kavics, homok stb.).

V
Olyan energiaátalakító létesítmény, amely energiahordozó, így különösen szén, szénhidrogén, hasadó anyag, megújuló energia, hulladékból nyert energia felhasználásával villamos energiát termel.

EU energiapolitika:
Az Európai Unió hosszú távú energiapolitikájának célja, hogy biztosítsa állampolgárainak jólétét és a gazdaság megfelelő működését, az energiatermékekhez való zavartalan hozzájutást a piacon valamennyi (magán- és ipari) fogyasztó számára megfizethető árakon, s eközben tekintetbe vegye a környezetvédelmi szempontokat, valamint a fenntartható növekedés felé történő elmozdulást.

Evaporatív hűtő:
Hűtőszerkezet, mely a külső levegő hőjét használja fel, hogy a rendszer belsejében található vizet elpárologtassa. A levegőben található hőt vonja el és a lehűtött levegő befújásával hűti a szobát.

Evaporatív kondenzátor:
Magas hatásfokú kondenzátor, amelyben a hűtőközegek párája a csőköteg belsejében kondenzálódik, melynek külső részét folyamatosan nedvesíti egy recirkulációs vízrendszer. A csőkötegen keresztül levegő áramlik, így a keringtetett víz egy része elpárolog, és ez a párolgó víz hőt von el a csőkötegben lévő hűtőközeg gőzétől, így az kondenzálódik.

Evaporátor tekercs:
Az a belső tekercs, ami a hűtési fázisban elvonja a belső levegő hőjét, és párologtatja a szobát hűtő hűtőfolyadékot.


Faapríték:
Biomassza alapú megújuló energiahordozó, melyből a legkedvezőbb költséggel állítható elő hőenergia.

Faforgács:
1-100 mm-es méretűre aprított fadarabok. A forgács általában famaradékok aprításával készül, keményfa és más faanyagok felhasználásával a fafeldolgozó iparból, más esetekben építőipari hulladékokból, lejárt szavatossági idejű faárucikkekből vagy energiaültetvények faanyagának (fa, cserje) felhasználásával.

Fan coil:
Hűtő-fűtő klímarendszer, amely kompresszor helyett a víz fűtő és hűtő hatását használja fel. Jól használható nagyobb családi házak vagy irodaépületek hőmérsékletének szabályozására.

Felhatalmazó levél:
A Pályázó részéről a számlavezető pénzintézetéhez intézett olyan nyilatkozat, amelyben a Pályázó a pénzintézetet felhatalmazza arra, hogy a Támogatási Szerződés nem-teljesítése vagy hibás teljesítése esetén a támogató azonnali beszedési megbízás útján történő igényérvényesítését teljesítse.

Fenntartható fejlődés:
Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.

Fényáram:
Fényforrás által időegység alatt kisugárzott, látható fény energiája. Mértékegysége: lumen (lm), jele: f. 1 lumen az a fényenergia, amit egy candela fényerősségű, minden irányban egyenletesen sugárzó pontszerű fényforrás, 1 méter sugarú gömb 1 m2 felületén.

Fényszennyezés:
Az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő felesleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítását nevezzük fényszennyezésnek.

Folyadékkristályos kijelző (LCD - Liquid Crystal Display):
A folyadékkristályok folyékony halmazállapotú anyagok, melyek bizonyos hőmérséklet tartományban optikai viselkedésük a szilárd kristályokhoz hasonló. Feszültség hatására a folyadékkristály molekulái polarizálódnak, átlátszatlanná válnak, a feszültség megszűntével pedig újra átlátszóak lesznek.Notebookokban, monitorokban, illetve egyéb kisebb kijelzőjű eszközökben használt technológia. Az LCD sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a többi kijelző, - a LED kijelzők ennél is kevesebbet fogyasztanak - mert működésének alapja inkább a fény eltakarása és eltérítése, mint kibocsájtása.

Folyadék nyomású erősítő:
Kicsi fagyasztó pumpák, melyek növelik a rendszer hatékonyságát, úgy, hogy növelik a folyadékvonal nyomását.

Fordított égésterű kazán:
Ebben a kazánfajtában a fűtő gázok (gőz) egy köteg cső belsejében áramlanak, míg a melegítendő anyag az azokat körülvevő köpenytérben van.

Fosszilis energiahordozók:
A fosszilis (megkövült) energiahordozók az évmilliók során növényi és állati maradványokból keletkeztek a levegőtől elzárt bomlása során. Nagy az energiasűrűségük és főként szenet és hidrogént tartalmazó vegyületek. Szilárd (szén, lignit), folyékony (kőolaj), vagy gáznemű (földgáz) halmazállapotúak.

Fotocella:
Fényelektromos hatáson alapuló fényérzékeny eszköz, egy speciális elektroncső, mely a fényhullámokra elektromos választ ad. Leggyakoribb felhasználási területük ajtók automatizálása, éjszakai közvilágítás bekapcsolása, fényképezőgépekben fénymérőknél.

Fotoelektromos cella:
Alapvető fontosságú fotoelektromos eszköz, ami fény hatására elektromosságot termel, pl. napfénynek hatására. Minden fotocella egyenáramot állít elő.

Fotoelektromos egység:
A fotoelektromos cellák legkisebb védett, elszigetelt szerelési egysége.

Fotoelektromos erőmű:
Olyan erőmű, mely napenergia segítségével állít elő elektromos energiát. Összekapcsolt PV rendszerelemek csoportja alkotja (fotoelektromos egységek, átalakítók - melyek a fotoelektromos egységek által generált egyenáramot váltakozóvá alakítják -, raktározó telepek, kapcsolók és irányító egységek). A PV erőművek árnyékban is termelnek energiát.

Fotoelektromos mező:
PV panelek és egységek mechanikusan összekapcsolt szerelvénye, egyenáramú tápegységgel egybekötve.

Fotoelektromos panel:
Sorosan, párhuzamosan, vagy vegyesen kötött napelem energiatermelő egységek, mechanikai tartó nélkül. Előre szerelt és összekapcsolt áramköri egységek, melyek egy fotoelektromos rendszerbe együtt, egyszerre beszerelhetőre vannak tervezve.

Fotovoltaikus/fotoelektromos:
Olyan folyamat, melynek során napfény hatására elektromosság keletkezik. A photo tag a fényre utal, a voltaic pedig a feszültségre.

Frekvenciaváltós szabályzó:
A frekvencia-szabályzó egy indukciós elektromotorokban alkalmazott szabályzóeszköz. A műszer áll egy áramátalakítóból, ami állandó frekvenciájú váltóáram bemenetet alakít át változtatható frekvenciájú kimenetté. A kimenet frekvenciáját és feszültségét a motor pillanatnyi teljesítményigénye határozza meg, lehetővé téve így, hogy a motor mindig az elérhető legjobb teljesítményen fusson. Egy szivattyúban például jobban csökkenti a zajt és a fellépő energiaveszteségeket az áramlás szabályozásával, mint egy reduktor. A legáltalánosabb fajták: VSP-PWM (szabályozott impulzusszélességű).

Fúrás:
A föld belseje felé történő geotermális fluidum keresése, általában olyan olaj vagy gázfúró berendezéssel, amelyek bírják az extrém körülményeket.

Függőleges tengelyű szélkerék:
Olyan rendszer, ami forgástengelyében merőleges mind a földre, mind pedig a szél járásának irányára.

Füstgáz:
Az üzemanyag égetése során keletkező gázkeverék.

Füstgáz elemző:
Bojler hatásfokának megmérésére szolgál. Megadja a kibocsátott gázok (O2, CO2, CO) koncentrációját és hőmérsékletét.

Füstgáz hőcserélő:
Fűtési rendszereknél használatos olyan hőcserélő, mely füstgázokból nyeri el a hőt, hogy vizet melegítsen, ezáltal növelve annak hatásfokát.

Fűtési idény:
Kora ősztől késő tavaszig (északi féltekén) tartó periódus, amikor mesterséges hőbevitel szükséges egy háztartás komfortszintjéhez.

Fűtőérték:
A tüzelőanyag egységnyi mennyiségéből kinyerhető hőenergia mennyisége, azaz 1 kg fűtőanyag eltüzelésekor keletkező hőmennyiség. Alsó fűtőérték (vagy egyszerűen fűtőérték), ha az égés során távozó víz halmazállapota gőz. Felső fűtőérték (vagy égéshő), ha a vízgőz még a kazánban kicsapódik a füstgázból (kondenzációs kazánok).


Galvanométer:
A galvanométer egy olyan műszer, amely kis erősségű elektromos áram mérésére alkalmas. Legfontosabb feladata a hídkapcsolásokban a nulla állapot kijelzése, kivitele emiatt középnullás.

Gázmotor:
Helyhez kötött, belső égésű dugattyús motor, mely üzemanyagként gázt használ.

Gázturbina:
Olyan hőerőgép, ahol a levegővel kevert elégetett gázt közvetlenül ráengedik a turbina lapátsorára. Az égési folyamathoz egy kompresszor szolgáltatja a levegőt, melyet a turbina működtet. A keletkező égéstermékek mozgási energiáját további turbinák hajtására használhatjuk, vagy az égéstermékek felgyorsítva reaktív hajtóműként működhetnek. A gázturbinában folyamatos égés valósul meg.

Gejzír:
A gejzír vagy szökőforrás olyan melegvizes forrás, mely többnyire szabályos időközönként kitör, vizet és vízgőzt juttat szökőkútszerűen a levegőbe.

Generátor:
Áramfejlesztő, a mechanikai energiát villamos energiává alakító gép.

Geotermális gradiens:
A Föld belseje felé haladva nő a hőmérséklet, ennek a növekedésnek a mértékét mutató mérőszám a geotermikus gradiens. Átlagos földi értéke 3°C/100 m. Magyarországon ez az érték magasabb, kb. 5‑7°C/100m.

Geotermikus energia:
A geotermikus energia a Föld belsejéből származó hőenergiát jelenti, amely nagyrészt a földkéregben koncentrálódó, hosszú felezési idejű radioaktív elemek bomlásából származik, de fontosnak tartják a kőzetlemezek súrlódásából származó hőt is.

Geotermikus energiahordozó:
Az 1993. évi XLVIII. törvény (a bányászatról) alkalmazásában azok a különböző halmazállapotú anyagok, melyek a földkéreg belső energiájának hőenergetikai célú hasznosítását kitermeléssel vagy más technológia alkalmazásával lehetővé teszik.

Geotermikus erőmű:
A földkéreg hőjét hasznosító erőmű.

Globális felmelegedés:
Globális felmelegedésnek az utóbbi évtizedek éghajlati változásait nevezzük: emelkedik az óceánok és a felszínközeli levegő hőmérséklete. A folyamat várhatólag folytatódik; végállapotát még becsülni sem tudjuk. Az Éghajlat-változási Keretegyezmény a globális éghajlatváltozás kifejezést az ember által okozott klímaváltozásra használja.

Gördülőeszköz:
Emberek és tárgyak szállítására szolgáló berendezések. Ide sorolhatóak például az olyan szállítóeszközök, mint a gépjárművek, a vontatók és nyerges pótkocsik, a vasúti és villamosvasúti mozdonyok és a vasúti kocsik, valamint a repülőgépek és űrhajók, motorkerékpárok, kerékpárok stb.

Gőzturbina:
Gőzturbinákkal általában ipari méretekben állítanak elő villamos áramot a hőből. Túlhevített vízgőz hőenergiáját mechanikai energiává alakítja át.


Halogén lámpa:
Erős fényű izzólámpa, amely annyiban tér el a hagyományos izzótól, hogy az izzószálat egy kisméretű, többnyire kvarcüvegből készült búra veszi körül, amelyben valamilyen semleges gáz, illetve kis mennyiségű halogén elem (jód, bróm) található.

Hatásfok:
A fűtési rendszerek hatásfoka megmutatja, hogy befektetett energia mekkora része hasznosul ténylegesen (hasznos energia). A befektetett és a hasznos energia különbsége a veszteség. Egy energetikai berendezés (pl. kazán) hatásfoka a berendezésből kinyert és a bevitt energia hányadosa.

Hévíz visszatáplálás:
A hasznosított geotermális fluidum visszasajtolása a földfelszín alá.

Hibrid erőmű:
Hibrid erőmű rendszerek kettő vagy több energiát képesek egyidejűleg felhasználni, vagy két különböző üzemanyagot egy helyen képesek hasznosítani.

Hideg fal hatás (aszimmetrikus sugárzás):
Egy személy teste meleget sugároz ki egy hideg felszínű szigetelés nélküli falra, ezáltal kellemetlenül érzi magát.

Hidrogén erőmű:
A hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban, azonban az előállítása – ahhoz, hogy üzemanyagként lehessen használni – igen veszélyes folyamat. A SolarLab kutatói úgy tervezték meg a hidrogén erőművet, hogy napelemes csempék és üzemanyagcellák tengervizet hasznosítva hidrogént állítsanak elő, amelyet aztán biztonságosan lehet a tengerfenékre telepített felfújt hidrogén tartályba szivattyúzni. A vízhűtő hatás csökkenti a működési hőmérsékletet, és 30%-kal növeli a napenergia hatékonyságát. A hidrogént a víz alatt tárolják, és emiatt a tervezés kiküszöböli a robbanással kapcsolatos kockázatokat, mivel a víz ideális szinten tartja a nyomást. Ezután egy csővezetéken keresztül biztonságosan és hatékonyan el lehet osztani a keletkezett hidrogént a hideg hermetizált víz alatti környezetben.

Higanygőz lámpa:
Nagy intenzitású lámpa, melyben higany található, mint elsődleges fényelőállító elem. Ide tartozik még a tiszta fényű, és foszfor borítású lámpa is.

Hivatalos energia-besorolás:
Mivel a környezetvédelem iránti igény napról napra növekszik, az Európa Bizottság (EC) szabályozást dolgozott ki, mely szerint az alább felsorolt elektromos háztartási cikkekre tájékoztató címke, úgynevezett energiacímke helyezendő, amely a háztartási gépek energiafogyasztásáról ad tájékoztatást. 1. Mosógépek, szárítógépek, kombinált mosó-szárítógépek. 2. Mosogatógépek. 3. Hűtők, fagyasztók, kombinált hűtő-fagyasztógépek. 4. Légkondicionálók. 5. Villamos sütők. 6. Fényforrások. Magyarországon a kereskedelmi forgalomba kerülő elektromos háztartási gépekre- az Európai Unióhoz hasonlóan - 1999. illetve 2000. óta kötelező elhelyezni az energiacímkét.

Hordozható PV – Szél hibrid rendszer:
A hibrid rendszerekben a nap- és a szélenergia együttes alkalmazásáról van szó, ami könnyen összecsomagolható és szállítható egy konténerben. A két rendszer ellentétes ütemben dolgozik, így jól kiegészítik egymást. Először Dániában a Folkcenter for Renewable Energy alkalmazta.

Horizontális tengely:
Szélgenerátor, amelynek tengelye vagy rotor körüli centruma párhuzamos a föld felszínével, vagyis ahogy a szél fúj.

Hőáram:
A hő mozgása a Föld felszíne közelében, ahol sugárzás által disszipálódik a légkörbe, a felszíni vizekbe és az űrbe.

Hőátbocsátási tényező:
Egységnyi felületen, egységnyi idő alatt, egységnyi hőmérsékletkülönbség mellett áthaladó hőáram. Koefficiens, ami méri egy meghatározott anyag szigetelési kapacitását. A hő ellenállásnak (R) az ellentéte. Jele: U, mértékegysége: W/m2K. Egy jól szigetelő anyagot alacsony U érték reprezentál.

Hőcserélő:
A hőcserélő olyan eszköz, amelynek segítségével egyik közegből a másikba hőenergiát lehet átvezetni. Hőcserélőkre szükség van a napkollektoros berendezésekben, hogy a kollektorból a hőenergiát a tárolóban lévő használati vízbe vezessék át.

Hőellenállás:
Az adott anyag egy négyzetméterének egy fok hőmérsékletkülönbségre vonatkoztatott ellenállása. A hőellenállás jele: R, mértékegysége a m2K/W. Minél nagyobb az „R” értéke, annál jobb hőszigetelő az adott anyag.

Hőerőmű:
Fűtőanyag elégetésével termelt hőenergiát villamos energiává átalakító erőmű.

Hőfogyasztás:
Az adott helyiség (épület) fűtésére egy meghatározott időszakban felhasznált hőenergia mennyisége.

Hőforrás:
Egy közeg vagy tároló, melyből hő áramlik.

Hőhidak:
Hőhídnak nevezzük a szerkezeteknek egy olyan pontját, szakaszát, vagy felületét, ami jobban vezeti a hőt, mint a szerkezet többi része.

Hőkapacitás:
Egy anyag fajhőjének és a sűrűségének szorzata.

Hőmérsékleti gradiens:
A föld hőmérsékletének növekedésének vagy csökkenésének mértéke a felszíntől való mélységre vonatkoztatva.

Hősugárzás:
Az elektromágneses sugárzás egyik fajtája. Alacsony frekvenciájú infravörös energia-kibocsátás a Napból.

Hőszivattyú:
A hőszivattyú olyan berendezés, mely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, melynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. A hőszivattyúk fordított üzemmódban is működnek, ekkor a melegebb hely hűtésére is használhatók.

Hőszükséglet:
Az adott fűtött helyíség (épület) belső léghőmérsékletének biztosításához a fűtéssel bejuttatandó hőáram.

Hőtároló:
Olyan egység vagy közeg, amely magába gyűjti a napenergiát és tárolja.

Hőveszteség:
Az adott helyiség (épület) határoló szerkezetein a külső és belső léghőmérséklet különbsége miatt átjutó hőáram.

Hővezetés (kondukció):
Szilárd vagy nyugalomban lévő folyékony vagy légnemű halmazállapotú rendszerekben hőmérséklet különbség hatására létrejövő hőáramlás, ahol az áramlás mindig a magasabb hőmérsékletű hely felől az alacsonyabb hőmérsékletű hely felé történik.

Hővezetési tényező:
Az együttható egy adott anyag hővezetési képességét jellemzi. Az együttható mértékegysége a W/mK. Minél kisebb az értéke, az adott anyag annál jobb szigetelő képességű.

Hővisszanyeréses szellőztető rendszer:
A hővisszanyeréses szellőztető berendezések folyamatosan frissítik a helyiségek levegőjét, és hőcserélés révén javítják az összenergia-mérleget. Fontos az is, hogy a tömören lezárt épületben ellenőrzött, egészséges klímát biztosít. Tehát a szellőztető rendszer biztosítja a családi házak, valamint a többemeletes lakótömbi házak kiegyenlített szellőztetését a keletkező hulladékhő visszanyerésével egyetemben, továbbá lehetőség nyílik a bevezetett friss levegő előmelegítésére a téli, illetve előhűtésére a nyári időszakban. Mindez a rendelkezésre álló belső és külső energia-visszanyerési lehetőségek maximális kihasználásával. Az alacsony energiaigényű házak esetében a szellőztető rendszer kiegészíti a hagyományos fűtőrendszert (központi fűtés, padlófűtés stb.).

Hulladék:
Termelésnél és fogyasztásnál keletkező szilárd, folyékony vagy gázalakú melléktermékek, melyek tulajdonságaik, koncentrációjuk, mennyiségük stb. miatt már nem vagy csak újólagos feldolgozással (recycling) hasznosíthatók.

Hulladék-gáz:
Levegőtől elzárt lebontása a városi szemét szerves frakciójának. Gázüzemanyag.

Hulladék újrahasznosítás:
Napjainkban a hulladéktermelés óriási méreteket öltött. A probléma megoldásának két iránya lehetséges. Az egyik az, hogy minimalizálni kell a keletkező hulladék mennyiségét, egyrészt a korszerű technológiák alkalmazásával, másrészt pedig a fogyasztói szokások átalakításával. A másik fő irány a hulladék nyersanyagként történő felhasználása lehet, tehát az újrahasznosítás, amelynek célja egyrészt a hulladékká váló anyagok nyersanyaggá alakítása, másrészt pedig az, hogy másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítsanak elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. Az angol „recycling” szóból ered a kifejezés, ami jobban kifejezi, hogy az anyagok környezettudatos körforgásáról van szó.

Hulladékból nyert energia:
Hulladéknak - a környezetvédelmi előírások betartása mellett - fűtőanyagként vagy más módon történő felhasználása során nyert energia.

Hullámenergia:
A megújuló energiaforrások típusába tartozik. A Föld felszínének több mint háromnegyed részét víz borítja (folyók, tavak, tengerek, óceánok). A felszálló meleg levegő helyébe áramló hűvösebb légtömegek mozgásba hozzák ezeket a víztömegeket: így keletkeznek a hullámok. Több különböző módszer is létezik a hullámenergia hasznosítására. A hullámenergia-rendszerek tengerpartra és nyílt vízre is tervezhetők.

Hűtő-fűtő klíma:
Azokat a klímaberendezéseket nevezzük hűtő-fűtő klímának, amelyek melegben hűteni, hidegebb időben pedig fűteni tudják az adott helyiség légterét.

Hydrotermál nyersanyag:
Forró vízből és/vagy gőzből álló földalatti rendszerek.


Időkapcsoló:
Az időkapcsoló egy áramkörbe van kötve több kapcsolóval, szabályozza azokat, nyitva és zárva azokat egy előre programozott időrend szerint.

Immisszió (szennyezettség):
A környezeti elemek (levegő, víz, föld) szennyezettségi állapota, mely az emissziót, majd a transzmissziót ill. transzportot követően alakul ki. Jellemezhető a szennyezők minőségi és mennyiségi értékeivel.

Indukciós kályha:
Nagy mágneses térerősséggel elektromos áramot indukál az anyagban, hogy felmelegedjen. A felmelegítendő anyagnak mindenképp elektromos vezetőnek kell lennie.

Inert hulladék:
Jogszabályi definíció (a 213/2001. XI. 14. Kormányrendelet) szerint „az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket."

Infrapanel:
Más néven infrafűtés. Ez egy sugárzó villanyfűtés, amely infrasugarakkal kelt hőérzetet. Akár 80%-os energiamegtakarítást is el lehet érni a hagyományos fűtési rendszerekkel szemben, ami az alacsony energiafelvételének és a jó szabályozhatóságának köszönhető.

Infravörös sugárzás:
Napból érkező elektromágneses sugárzás, melynek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek.

Inszoláció:
A Földre érkező szórt (diffúz) és közvetlen napsugárzás mennyisége. A napsugárzásnak a földi légkör külső határáig eljutó mennyisége a napállandó; ez csupán töredéke a napenergiának. A sugárzás 53%-a még a földfelszínig jutás előtt elvész, szétszóródik, elnyelődik, illetve visszaverődik a légköri poron és a felhőkön.

Intelligens ablak:
Ablak változtatható/változó hőtani tulajdonságú üvegezéssel.

Inverter:
"Váltóirányító". Olyan készülék, amely az egyenáram váltóárammá való átalakítására szolgál. A fotovillamos berendezésekben szükséges használata, ahol a napelemek által előállított egyenáramot átalakítva azt a váltakozó áramú közcélú hálózatba táplálja.

Irányító Hatóság (IH):
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kijelölt szervezeti egysége, melynek feladata a felelősségi körébe tartozó operatív program(ok) stratégiai irányítása, a program végrehajtásának felügyelete és szabályszerűségének biztosítása.

I-V görbe:
Grafikus megjelenítése a fotovoltaikus cella áramellátottságának feszültségesésével szemben. A görbe alakja meghatározza a cella teljesítményét.

Izzadásgátló fűtőegység:
Érzékeli a levegő páratartalmát és kikapcsolja a fűtést, amikor nincs rá szükség.

Izzólámpa:
Egyik legrégebbi elektromos fényforrásunk, olyan fényforrás, amely látható fényt bocsát ki valamilyen izzított forrásból, vagy izzószálból. A fényét egy elektromos áram által felizzított volfrám szál adja, a levegő oxidáló hatásától az izzószálat az üvegburában lévő semleges gáz vagy vákuum óvja meg a levegő oxidáló hatásától.


Kapcsoltan termelt energia:
Azonos technológiai folyamatban egyidejűleg termelt hő- és villamos energia, illetőleg mechanikai energia.

Kaplan turbina:
Olyan penge alakú propelleres vízturbina, melynek lapátjai állíthatóak, és ahol a vízáram párhuzamos a gép tengelyével. A Kaplan turbinákat energiatermelésre használják kis esésű, nagy vízhozamú vízerőművek esetén.

Katalizátor:
A szó a görög „katalüszisz” (feloldás) szóból ered, latin végződéssel. Folyamata során akár nagyságrendekkel is képes felgyorsítani egy kémiai reakciót úgy, hogy ő maga nem használódik el. A reakciósebességet növelik a katalizátorok.

Katódsugárcső (CRT):
Nagy elektromos erőtérrel rendelkező vákuum cső, ahol az elektromos nyalábok foszforeszkáló anyagot bombáznak, ezáltal kép keletkezik. A legtöbb televízió képalkotásáért ez felel.

Kazán:
Egy berendezés, amiben tüzelőanyagban lekötött kémiai energiát szabadítunk fel égetéssel, illetve ezt a felszabadított hőenergiát egy továbbító közeggel közöljük. A közeg lehet víz, valamint telített vagy túlhevített gőz, de lehet bármilyen egyéb, nyomás alatt álló vagy atmoszférikus nyomású folyékony vagy gáz halmazállapotú közeg is.

Kedvezményezett (energetikai pályázatoknál):
A Támogatói Okiratot aláíró projektgazda, vagyis a támogatásban részesült pályázó.

KEOP IH:
Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága.

Kéreg:
A föld legkülső szilárd rétege, átlagos vastagsága az óceánok alatt 7-11 km, a kontinensek alatt 30-40 km. Főleg gránit- és gabbrókőzetekből áll.

Kezesség:
Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A jogosult kielégítési alapját növeli a kötelezettől független harmadik személy teljes vagyonával. A kötelezett nem teljesítése esetén a kezes maga teljesít.

Kifizető Hatóság (KH):
A tagállam által a kifizetési kérelmek összeállítására, és benyújtására és az Európai Bizottságtól érkező kifizetések fogadására kijelölt szervezet. A Kifizető Hatóság Magyarországon - minden Operatív Program vonatkozásában - a Pénzügyminisztérium.

Kimenő (erőmű-) teljesítmény:
Az erőművek energiatermelése során veszteségek keletkeznek. A rendszerbe betáplált egységnyi energiának kb. fele, harmada lesz villamos energia. Ha ebből levonjuk az erőmű saját fogyasztását, akkor kapjuk meg azt az energiamennyiséget, amit az erőmű ki tud adni a hálózatba.

Kiserőmű:
50 MW-nál kisebb teljesítőképességű erőmű.

Kisvízerőmű:
Hazai viszonylatban a 100-500 kW teljesítményű vízerőműveket sorolják a kisvízerőművek közé. A kisvízerőművek a kisvízfolyások mechanikai energiáját hasznosítja. Helyi jelentőségű, szerepű és a helyi értékrendekhez illeszkedő létesítmény.

Klaszter:
Az angol "cluster" szó magyar fonetikus megfelelője. Olyan cégek gazdasági hálózata, amelyek ugyanabban az ágazatban (előállítók, szállítók, kutatók, szolgáltatók) dolgoznak, illetve azonos ágazatokat fognak össze (Kereskedelmi és Iparkamarák). Kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze.

Klímaváltozás:
A Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. A klímaváltozás kérdéskörének hátterében, az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátásán túl, úgy az okok, mint az okozatok tekintetében döntően ökológiai és társadalmi-gazdasági folyamatok húzódnak meg. A kibocsátás csökkentés után lényegében csak az ökológiai folyamatok szabályozásával befolyásolhatjuk a klímaváltozás mértékét.

Kogeneráció:
Azonos primerenergia bázison – egy folyamaton belül – két különböző energiafajta (villamos és hő) előállítását jelenti, mely megvalósulhat gázmotorral és turbinával.

Kogenerációs erőmű:
Olyan erőmű, mely elektromos és hőenergiát egy időben és egy helyen állít elő, és hasznosít, ezáltal a rendszer a teljes hatékonyságot javítja.

Kollektor:
Összegyűjti a napsugarakat, és hővé alakítja az energiájukat.

Kollektor hatékonyság:
A kollektor által hasznosított hőenergiának és az összes napsugárzás során felvehető energiának a hányadosa.

Kombinált ciklusú erőmű:
A kombinált ciklusú erőmű egy gázturbinás erőmű. A kombinált ciklusú erőműben a gázturbinából kiáramló forró füstgázt hőhasznosító kazánba vezetik, és hőenergiáját felhasználva gőzt termelnek. Az így kapott gőz turbinát hajt meg és villamos áramot termel, de hőszolgáltatásra is hasznosítható. A kombinált ciklusú erőművek hatásfoka kedvezőbb, mint a hagyományos hőerőműveké.

Kompakt fénycső:
A fénycsőhöz hasonló elven működő, a hagyományos Volfram-szálas izzóra hasonlító, és vele megegyező foglalatú világítótest.

Kompresszor:
Lényegében a kompresszor egy olyan gép, ami erőgéppel meghajtva növeli egy gáz nyomását és csökkenti a térfogatát. Működésük hasonló a szivattyúkéhoz.

Kondenzációs kazán:
Olyan kazán, mely képes a füstgáz látens hőjét is kinyerni, ezáltal jobb hatásfokot érve el. A folyamat során savas kondenzátum keletkezik, mely speciális követelményeket támaszt a készülék anyagával szemben.

Kondenzátor:
Olyan eszközöket nevezünk kondenzátornak, amelyeket elektromos töltés tárolására készítettek (régen „sűrítőnek” nevezték). A kondenzátorok legalább két párhuzamos vezető anyagból és a közöttük lévő szigetelőanyagból állnak.

Kondenzcső:
Légkondicionálóban vagy hőszivattyúban található, a hűtőfolyadékot keringteti és elvonja a hőt a környezetétől, ahol a ventilátor átfújja a levegőt, ezáltal lehűl a csőkígyó felszínén.

Kondenzvíz:
A készülék elpárologtatójára lecsapódó vízpára a klíma működése során. A klimatizált helyiség levegőjéből származik.

Konvekció:
A hő folyadékban történő áramlásának egyik formája, amikor a melegebb anyag felemelkedik, míg a hidegebb fluidum lesüllyed.

Környezet és Energia Operatív Program (KEOP):
A KEOP az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési tervezési időszakára vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljának, horizontális politikáinak, valamint hat tematikus és területi prioritásának végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. Alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése.

Környezetszennyezés:
A környezetszennyezés az emberi társadalom környezetének kedvezőtlen irányú megváltoztatása, a környezeti elemek, levegő, víz, talaj előnytelen összetétel-változásával és minőségromlásával járó tevékenység, illetve jelenség, vagy maga az előnytelen összetétel-változást és minőségromlást okozó anyag. A környezetszennyezés lehet fizikai (zajszennyezés, hőszennyezés, fényszennyezés), kémiai (szennyvíz, talajszennyezés, túlzott agrokemizálás), vagy biológiai természetű (mesterségesen átalakított (például GMO) vagy tájidegen élőlények alkalmazása).

Közösségi jog szerinti vállalkozás:
A közösségi jog szerinti vállalkozásnak minősül bármely szervezet (gazdasági társaság, önkormányzat, civil szervezet, stb.), amely az adott projekt kapcsán, során, eredményeként gazdasági tevékenységet végez.

Közreműködő Szervezet (KSz):
Az operatív programok végrehajtásának adminisztratív, pénzügyi feladatait ellátó szervezet, melynek feladatai az irányító hatóság és a Közreműködő Szervezet közötti együttműködési megállapodásban kerülnek rögzítésre.

Közvetlen használat:
Geotermikus hő felhasználása elektromos árammá történő átalakítás nélkül, mint pl. terem fűtésére és hűtésére, étel készítésre, ipari folyamatok irányítására, stb.

Külső hőmérséklet:
A környező levegő hőmérséklete.

Külső hőszigetelés:
Meleg burkolat az épület körül, amely minden épületrészt hézagmentesen „becsomagol”.

Kyotoi egyezmény:
Az ENSZ 1997-ben aláírt Éghajlatváltozási Keretegyezménye, mely rögzíti az EU új magatartását a klímaváltozás jelenségével kapcsolatban. Az egyezmény értelmében az ipari országok vállalták, hogy csökkentik hat üvegházhatást okozó gáz kibocsátását (szén-dioxid, metán, nitrogén monoxid stb.) legalább 5 %-kal 2008 és 2012 között az 1990-es szinthez viszonyítva. Az Unió tagországai vállalták, hogy ebben az időszakban a kibocsátást 8%-kal csökkentik. Magyarország tekintetében a bázisév 1985-87 volt.


Lágyindító:
A lágyindítók a váltóáramú indukciós motorokban alkalmazott szabályozók. Kapcsolók felhasználásával állítják a feszültséget, lehetővé téve a motor lágyabb indítását, csökkentve így a motor önindukciójából fakadó ellenállását. Ilyen módon a motor veszteségei csökkennek, járása egyenletesebbé és hatékonyabbá válik, a teljesítmény mindig a megfelelő értéken tartható.

LED izzó:
A LED olyan félvezető, amely elektromos áram hatására fényt bocsát ki. Nem melegszik, minimális a fogyasztása, mindemellett a fejlesztéseknek köszönhetően egyre nagyobb a fényereje és az élettartama. Üzemeltetési költsége igen alacsony. Leggyakoribb felhasználási területe: fényreklámok, dekorációs fények.

Légfelesleg:
A tökéletes égéshez szükséges levegő és az előírt szükséges levegő mennyisége közti különbség.

Légkollektor:
Olyan napkollektor, amely napenergiával történő légfűtésre, más néven szoláris légfűtésre használható.

Lignit:
A lignit fosszilis tüzelőanyag, a szenesedés legalsó fokán álló fás barnakőszén. Felhasználása nagyon hasonlít a szénéhez. A legfontosabb különbség, hogy fűtőértéke kisebb, így a nagy távolságra történő szállítása nem gazdaságos, ezért az erőművek a lignitbánya közelében működnek.


Magas nyomású nátrium lámpa:
Elsődleges fénygenerálásra nátrium atomokat ionizál, miközben sárgás-arany színű fényt bocsájt ki. Ideálisan használható belső terek és ipari területek megvilágítására, valamint közvilágításra.

Magasságkülönbség:
Függőleges távolság két szint között.

Magma:
Felszín alatti olvadt kőzetanyag. Földtani megközelítés szerint többkomponensű, nyílt rendszerű szilikátos kőzetolvadék, változatos (és változó) kristály- és könnyenilló-tartalommal, változó hőmérséklettel, sűrűséggel, folyási jellemzőkkel és viszkozitással.

Megtérülési idő:
Egy veszteség-csökkentő intézkedés általában pénzbe kerül. A megtérülési idő megmutatja, hogy hány év alatt térül meg az évenkénti megtakarításból a ráfordított költség. Az egyszerű megtérülési idő (ami csak tájékozódásra alkalmas) számításakor a ráfordított költséget osztjuk az egy évi megtakarítással.

Megújuló energiaforrás:
A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. Ilyen például a napenergia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza stb.

Megvalósíthatósági tanulmány:
Egyes pályázatoknál a kötelező mellékletekhez tartozik, ami az adott feladat megoldásának műszaki alternatíváit, gazdaságosságukat elemzi. Célja, hogy megfelelő szakmai háttérként szolgáljon egy beruházáshoz, ill. segítse a döntéshozókat az ártárgyalások lefolytatására, a finanszírozás előkészítésére. A pályázat előkészítési szakaszában készítik leggyakrabban.

Megvilágítási szint:
Felszínre érkező fény ereje. Mértékegysége: Lux.

Melléklet:
A pályázatban rögzített, tényeket alátámasztó, és így a pályázat elbírálását megalapozó dokumentum.

Mezőgazdasági gépkatalógus:
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet által összeállított, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatható gépek jegyzéke.

Mikro vízerőmű:
Maximálisan 100 KW elektromos áram előállítására szolgáló vízerőmű.

Mikroturbina:
Hideg közegben alkalmazott kicsi gázturbina (30-350 kW).

Mini vízerőmű:
5kW maximális teljesítményű vízerőmű.


Nap magassági szöge (altitud):
A Nap horizontsík fölötti szögmagassága, fokokban kifejezve.

Napelem:
A napelem a napfényt közvetlenül elektromos energiává alakítja át. A villamos áram helyben felhasználható a szokásos módon vagy tovább alakítható, tárolható, illetve közcélú hálózatra táplálható.

Napenergia:
A Napból érkező energia, mely hasznosításának két alapvető módja létezik: passzív és aktív energiatermelés.

Naperőmű:
A megújuló energiaforrások alkalmazásának az egyik fajtája. 2003-ban több mint 700 megawattóra energiát állítottak elő világszerte napenergiából. A hagyományos erőművekkel ellentétben nem termel szén-dioxidot, így nem járul hozzá a globális felmelegedéshez.

Napkollektor:
A napkollektor a napenergia termikus hasznosításának eszköze, melyben a levegő vagy folyadék közeg áramlása módján hőenergiát nyerünk. A hőenergiát használhatjuk melegvíz ellátásra, medence vizének melegítésre, növényházak fűtésére, szárításra vagy más rendszerek hőellátásához.

Napóra:
Ez a legősibb időmérő eszköz. A működési elve azon alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza és iránya a Nap állása szerint hogyan alakul.

Nappali áram:
A „nappali áram” fogalma a felhasználók igényeit kielégítő áramszolgáltatást, tehát a nap minden órájában szünetmentesen hozzáférhető, fő fogyasztásmérőnk által mért napi használatú áramot jelöli.

Napsugárzás (napenergia):
A nap által kibocsátott elektromágneses sugárzás.

Nehéz helyzetben lévő vállalkozás:
A 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet 12.§ (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerint a következő: az a társaság, amelynek a saját tőkéje a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint, veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét. Korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el. Olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el. Ha megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás külön jogszabályban foglalt kritériumainak. Ha fizetésképtelenné vált, vagy külön jogszabály szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárást indítottak ellene.

Nehéz töltet:
Olyan nagy energiatárolású anyag, amit hűtésre vagy fűtésre alkalmaznak családi házak esetén. Felületén megköti a napsugarakat és felmelegíti a cirkuláló levegőt. Ez a meleg levegő áramlik be a fűtendő szobába.

Nem megújuló energiaforrások:
A nem megújuló energiaforrás segítségével energiát lehet felszabadítani, viszont ez az erőforrás nem keletkezik újra. Nem lehet gyártani, termeszteni és újrafelhasználni. Nem megújuló energiaforrások a fosszilis tüzelőanyagok, mint a kőszén, kőolaj, földgáz, propán-bután gáz. A fosszilis tüzelőanyagok használatával jelentős szén-dioxid kerül a levegőbe, ami megváltoztatja a légkört, így klímaváltozást okoz.

Névleges teljesítmény:
Fotovoltaikus modul által szállított termelt energia, kizárólag teszt üzemmódban.

Nulla literes ház:
Német nyelvterületről származik az elnevezés. A nulla literes ház működésének lényege, hogy a ház fűtése, hűtése, áramellátása, meleg víz biztosítása megoldható külső erőforrások nélkül is. Időnként ugyan fogyaszt némi elektromos áramot, de legalább annyit vissza is termel a rendszerbe. Nagyon sok környezetkímélő technológiával van felszerelve egy ilyen ház: a Föld hőjét használja fűtésre és hűtésre, a Nap fényét az áram előállítására, az eső cseppjeit pedig kerti és fürdőszobai víz előállítására.

Nyersolaj:
A nyersolaj fosszilis energiahordozó, kémiailag szénhidrogének elegye, de ként, nitrogént és oxigént tartalmazó vegyületek is lehetnek benne. Évmilliók alatt, szerves anyagok maradványaiból, hő és nyomás hatására keletkezik.

Nyílászárók:
Egy épület azon nyílásait zárják el a nyílászáró szerkezetek, amelyek a közlekedés, a szellőzés és a természetes világítás céljából a falakban vannak kialakítva. Ezek tehát az ajtók, kapuk, ablakszerkezetek, kirakatok, üvegezett falak és egyéb üvegszerkezetek.


OLED:
Szerves fénykibocsátó dióda. Az OLED a természetes napfényhez hasonlító fényt kibocsátó, jó hatásfokú, lapos fényforrás, amit szerves félvezetők felhasználásával készítettek.

Operatív program (OP):
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtására vonatkozó, több évre szóló prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum.

Óvadék:
Az óvadék az energetikai pályázatok szempontjából olyan pénz, ügyleti biztosíték céljára szolgáló takarékbetétkönyv, vagy értékpapír átadása valamely huzamosabb jogviszony esetén a kötelezettség biztosítására. Az óvadék minden esetben a jogosult birtokába kerül, és szerződésszegés esetén a részére óvadékként átadott pénzből, takarékbetétkönyvből vagy értékpapírból közvetlenül kielégítést kereshet. Az óvadékot nyújthatja az adós, de nyújthatja harmadik személy is.

Ózonlyuk:
A légkör szennyezésének - sok más súlyos következmény mellett - köszönhető az ózonlyuk néven ismertté vált jelenség. A légkör felső rétegében egy vékony ózonréteg található, ami megszűri a világűrből érkező, a Nap által kibocsátott, ibolyántúli (UV-B) sugárzást, ami túlzott mértékben minden élőlény egészségére káros hatással van. A tudósok a '70-es években észlelték először, hogy a légkör ózonrétege vékonyodik. Elkezdték vizsgálni, mi lehet az oka ennek, és hamar rájöttek, hogy a jelenség összefüggésbe hozható az ember gyártotta kémiai anyagokkal.


Ökolakópark:
Azokra az épületekre használható az „öko” jelző, amelyek energetikailag önellátók, a fűtés-hűtés és az áramellátás pedig teljes mértékben megújuló energiaforrások felhasználásával történik. Az ökolakóparkok legfőbb jellemzői: - nem fűtenek fosszilis tüzelőanyagokkal, legfeljebb vész esetén; - a fűtést és a melegvízellátást napelemekkel, esetleg termálvízzel oldják meg, miközben a szigetelés és a szellőzés a megszokott színvonalon marad; - a hulladékot szelektíven gyűjtik.

Ökológiai lábnyom:
Az ökológiai lábnyom azt az értéket mutatja meg, hogy mekkora részét használjuk a természeti forrásainknak, azaz mekkora földterületre, vízre van szükség egy adott csoport fenntartásához, és a keletkező hulladék ártalmatlanításához. Az ökológiai lábnyom a különféle emberi fogyasztások kategóriájából (pl. víz-, energia-, élelmiszer-fogyasztás) áll össze, melyet számítással lefordíthatunk az előállításukhoz szükséges földterület nagyságára (globális hektár – gha), amit már összehasonlíthatunk mások lábnyomaival. A teljes emberiség jelenlegi lábnyoma 25%-kal nagyobb, mint a bolygónk biokapacitása, azaz 25%-kal kellene csökkenteni globálisan a fogyasztást ahhoz, hogy az erőforrások regenerálódni tudjanak.

Önálló fotoelektromos telep:
Önálló rendszer, tároló telepekkel.


Padlófűtés:
Fűtési fajta, mely a padlóba beépített csövekben, vezetékekben áramoltatott meleg fűtőközegek (víz, levegő) hőenergia-tartalmát hasznosítja. Az egész padló egyenletesen fűthető ily módon, a helységek felfűtése alulról történik. A padlófűtés kiküszöböli a por, és huzat okozta kellemetlenségeket, melyek az áramoltatott levegőt használó fűtési módok során felléphetnek.

Pályázat:
A pályázó által benyújtott dokumentumok összessége (Pályázati adatlap, mellékletek, CD lemez), amelyek alapját képezik a pályázó, illetve a projekt bírálatának.

Pályázati adatlap:
Energetikai pályázatoknál használatos dokumentum, mely tartalmazza a pályázó, valamint a projekt adatait, valamint a projekt egészének, illetve egyes részeinek bemutatását. A dokumentum kitöltése a pályázó feladata.
Pályázati felhívás és útmutató:
A támogatás igénylésének feltételeit tartalmazó dokumentum.

Passzív napenergia hasznosítás:
A passzív napenergia-hasznosítás egy építészeti szakkifejezés, és azt jelenti, hogy a rendelkezésünkre álló napenergia hasznosítását más célokat is szolgáló szerkezetek, berendezések segítségével oldjuk meg. Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős.

Passzívház:
A passzívház egy olyan épületet jelent, melynek belső klímája télen-nyáron kellemes érzést biztosít hagyományos fűtési rendszer nélkül. Az épületnek optimális összhangban kell lennie a fal, a padló, a tető és az ablakok hőszigetelő képességének, az épületek tájolásának az alkalmazandó anyagok minőségének, a belső higiénikus klímát előállító állandó friss levegőről gondoskodó hőszivattyús fűtési eljárásnak, valamint a természetből nyerhető egyéb energiaforrások kihasználásának (pl. napenergia, szélenergia).

Pellet:
Jó minőségű tüzelőanyag, aprított, 12-15%-osra szárított és tömörített biomasszából. Hengeres forma (68 mm átmérő, 1-15 cm-es hosszúság) és magas fűtőérték jellemzi (17,21 MJ/kg). Kereskedelmi forgalomban általában műanyag zsákokban elérhető. Fából és mezőgazdasági hulladékokból készítik.

Pelton turbina:
Egy kerékből és annak kerületén lapátszerű edényekből álló, impulzusos vízturbinafajta. Jól illeszkedik a 245m-nél magasabb esésű rendszerekbe. Leggyakrabban nagy esésnél és kis vízhozamnál alkalmazzák.

Permentes ingatlan:
Az ingatlan nem áll peres eljárás alatt.

Petemi:
A petemi Lengyelországban szabadalmaztatott és az Európai Unióban törzskönyvezett energianövény, amelynek hatalmas zöld tömege jelentős mennyiségű szén-dioxidot köt meg. Az eltüzelésekor felszabaduló szén-dioxid kibocsátása nem több, mint amennyit termesztése során a légkörből egyébként is megkötött, így az általa előállított energia környezetkímélő és megújuló. Az akár négy méter magasra is megnövő mályvaféle égetéssel és biogáz-előállítással is hasznosítható. Nincs különleges éghajlatigénye, szinte minden talajtípuson megél.

PHPP-számítás:
A passzívház tervezés elengedhetetlen része a PHPP számítás (passzívház tervező csomag). Ez egy nagyon pontos eredményt adó energetikai számítás, azonban hazánkban kevesen ismerik.

Projekt:
Mindazon feladatok összessége, melyek egyszeri vagy komplex tevékenységek által megvalósíthatóak, körülhatárolt céllal rendelkeznek, meghatározott idő kerete, és költsége van.

Projekt előrehaladási jelentés:
A kedvezményezett rendszeres beszámolója a Közreműködő Szervezet felé a támogatott projekt megvalósulásáról.

Projekt fenntartási jelentés:
A Kedvezményezettnek a projekt körébe tartozó tevékenységek tényleges elvégzését és a kedvezményezettek valamennyi költségének, valamint a vonatkozó közpénzből való hozzájárulásának kifizetését követően, a teljes fenntartási időszak alatt a Támogatási Szerződésben meghatározott rendszerességű és tartalmú adatszolgáltatási kötelezettsége a közreműködő szervezet felé (16/2006.(XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 24. § szakasz).

Projektcég:
Projektcég alatt, a projektcéget alapító vállalkozások által, a projekt teljes megvalósítása érdekében létrehozott gazdasági társaság, vagy szövetkezet értendő.

Purenit:
Magas szigetelési értékekkel rendelkező anyag, amely keményhab alakú préselt termék, kasírozatlan. Mechanikai tulajdonságai mellett szigetelési értékei és páraáteresztő képessége is kitűnő. Anyagtípustól függően sűrűsége körülbelül 400-700 kg/m3, ezért csekély terhelést okoz a tartószerkezeteknek. Újrahasznosítható.

PV – fotovoltaikus:
A fotovoltaikus rövidítése. Napfény hatására feszültség keletkezik, melyet napelemekkel hasznosítanak.


Radioaktív hulladék:
Magyarországon a radioaktív hulladék fogalmát az MSZ14344 számú 1988-as szabvány fogalmazza meg. Ebben az áll, hogy: „a hulladékanyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként.” Tehát radioaktív hulladék alatt értendő minden további felhasználásra már nem szánt, gazdasági, szociális, oktatási vagy kutatási tevékenységből származó radioaktív anyag.

RES Integrated system – megújuló alapú integrált rendszer:
Megújuló energia átalakító rendszer az energiahálózatba kapcsolva.

RES szabályozás és monitoring:
Olyan szoftver és hardver eszközök összessége, amely a RES (megújulós) hibrid rendszer működését folyamatosan nyomon követi és szabályozza, beavatkozik, ha szükséges, tehát kezeli a rendszer működése során fellépő hibákat és regisztrálja a meteorológiai és működési paramétereket.

Rotor:
Lapátok komplett rendszere, amely a generátor meghajtásához szükséges energiát szolgáltatja egy szélerőműben.


Savas eső:
A savas csapadék megnevezése, mely a bányászott energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) égésekor a kéndioxid (SO2) és a nitrogénoxidok (NOX) immissziójaként az atmoszférában keletkezik. Az atmoszférába kerülő SO2 és NOx részben salétromsavvá és kénsavvá alakulnak, majd az esővel, a hóval, a jéggel és a köddel lehullik, s így a savak a föld felszínébe és az erdők lombkoronáiba jutnak. Az erdőkárokat túlnyomó részt erre az okra vezetik vissza.

Síkkollektor:
Napkollektor rendszerelem, amely átalakítja a direkt napfényt hővé.

Solar park:
Lásd még: naperőmű.

Standard tesztkörülmények:
A mérési körülmények fotoelektromos cellák és más modulok névleges kimeneti értékének mérésénél. A standard tesztkörülmények 1000 W/m2 besugárzási értéke, 1,5 AM értékre és 25°C hőmérsékletre (a modul kapcsolási hőmérséklete) vonatkoznak.

Sugárzás:
Energiaáramlás elektromágneses hullámok formájában, mint pl. a látható fény vagy az infravörös sugárzás. A konvekció és a vezetés mellett a harmadik fő hőátadási mód két objektum között, mely nem igényel közvetítő közeget. A sugárzás folyamán a hő energiahullámok formájában terjed. A Nap energiája sugárzás által jut el a Földre hő és fény formájában, a Föld pedig sugárzás által veszít hőt azáltal, hogy kisugározza az űrbe.

Sugárzási konstans:
A sugárzási konstans értéke az az energiamennyiség, ami a földi légkör felszínének egy a napsugárzás irányára merőlegesen felvett négyzetméterére esik a napsugárzásból kifolyólag (a Földnek a Naptól számított távolságának középértékén). Az általánosan elfogadott értéke 1368 W/m2 ami egy műhold által feljegyzett értékeknek az éves átlagát jelenti.

Szelektív felület/bevonat:
Olyan felület/bevonat, amely bizonyos hullámhossztartományba eső fényt elnyel (pl. napfényt), kisugározni ellenben egy más hullámhossztartományba eső fényt fog (pl. infravöröset). Abszorber lemezek felületének bevonataként használható.

Szél:
A légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlása, amit helyi nyomáskülönbség hoz létre. Kialakulásának oka egyrészt a különböző felszínfajták eltérő felmelegedése, és a Coriolis erő. A levegő mindig az alacsonyabb nyomású területek felé áramlik. Sebességét m/s-ban mérjük vagy a Beaufort-skálán.

Szél hajtotta generátor:
Olyan generátor, amiben a szél energiája forgat meg egy állandó mágnest egy nem mozgó tengely körül.

Szélenergia:
A levegő földfelszínhez viszonyított mozgása (légáramlás) által létrejövő energia, amely megfelelő feltételek esetén energiatermelésre is hasznosítható.

Szélerőgép:
Olyan szerkezet, mely a szél erejét felhasználva villamos energiát termel. Előnyei: Gyorsan telepíthető, önállóan működő technológia; az "üzemanyag" bőséges, szabadon hozzáférhető és kimeríthetetlen, korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre; környezetkímélő hasznosítást tesznek lehetővé; csekély karbantartást igényelnek; fosszilis üzemanyagot nem igényelnek. Hátránya: drága

Szélerőmű:
Olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli.

Szélerőmű park:
Ugyanazon ügyfél vagy egy engedélyes üzemeltetésében lévő azon szélerőművek összessége, amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak.

Szélmalom:
Hagyományos szél-hajtott gépezet, gabonamagvak lisztté őrlésére használják. Hollandiában a vízemelő szélkerekeket ugyanígy nevezik.

Szélturbina:
Modern szélhajtotta gépezet, elektromos energia termelésére használják.

Szennyvíz:
Háztartási, ipari, kereskedelmi használatból eredő elszennyezett víz.

Szétosztás:
Alacsony feszültségű elektromos áram az egyéni felhasználók számára.

Szigetelés:
Olyan anyag, amely nehezen szállítja a hőt.

Szimultán égetés:
Elektromos energia előállításánál alkalmazzák, amikor biomasszát és szenet egyaránt égetnek egy létező szénerőműben.

Szín visszaadás:
Megadja, hogyan fognak a színek látszódni bizonyos típusú lámpa fényénél. A magasabb érték jobb színreprodukciót jelent.

Szmog:
Amikor a levegőszennyezés túllépi a megengedett koncentrációt, akkor szmogriadót kell hirdetni. A szó az angol füst és köd szavakból származik (smoke+fog).

Szobatermosztát:
A ház vagy lakás egy pontján elhelyezett hőmérséklet-szabályzó, mely több fűtési információ alapján a fűtőkészülék teljesítményét szabályozza (pl. időjárás-követő szabályozás).


Talaj-hőszivattyú:
Működésének alapja a közelítőleg állandó belső hőmérséklete a talajnak. Hűteni és fűteni egyaránt képes. Hűtő üzemmódban a hőt elvonja a külvilágtól és disszipálja a talajban, fűtéskor pedig pont fordítva.

Talaj kollektor:
A talajfelszín alatti hőenergiát hasznosító rendszer, amely a talaj felsőbb rétegeiben képes azt felvenni, a vízszintesen elhelyezett csőrendszeren keresztül.

Talajszennyezés:
Káros anyagok emelkedett koncentrációja a talajban, mely a talajfunkciók károsodásához vezet.

Talajszonda:
A talajszonda egy kb. 15 cm átmérőjű, legfeljebb 100 méter mély lyukba helyezett U alakú polietilén cső, amiben egy szivattyú folyadékot keringet. A földből kinyerhető energia nagymértékben függ a talaj minőségétől és nedvességtartalmától.

Tanúsítás:
Valamilyen előírásnak való megfelelés illetve annak vizsgálata, mérése, és az eltérések dokumentálása.

Tároló egység:
Egy szelet hasznosító rendszer azon részei, amelyek a keletkezett többlet elektromosságot tudják tárolni.

Tároló kapacitás:
Az az energiamennyiség, amperórában kifejezve, amit egy elem képes tárolni.

Tározó:
Egy duzzasztógát által képzett víztározó terület, vagy természetes földalatti folyadéktároló, pl. víz, gőz, olaj vagy földgáz.

Távfűtés:
Egy központi szolgáltató által távvezetékeken történő hőenergia szolgáltatás, mely többféle energia felhasználására képes. A körzetében található háztartásokat forró vízzel vagy gőzzel fűti.

Telephely:
A cég - székhelyétől különböző helyen lévő - telephelye a tevékenység gyakorlásának a helye (1997. évi CXLV törvény 16.§).

Térfogatáram:
Folyadék térfogatáramlásának sebessége, mértékegysége m3/sec.

Terheltségi tényező:
Egy hálózatban az aktuálisan használt energiamennyiség (wattban vagy kilowattban kifejezve) és a szokásosan felhasználásra kerülő energiamennyiség aránya (voltamperben vagy kilovolt-amperben) kifejezve.

Termálvíz:
Minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, vagy annál magasabb.

Termosztát:
Hűtő és fűtő berendezések hőmérséklet szabályozására használatos eszköz. Ki-, ill. bekapcsolva őket a kívánt hőfok megtartásáért.

Termosztatikus radiátor szelepek:
A termosztatikus radiátorszelep egy helyiség hőmérsékletét szabályozza automatikusan. A működése során, a szelepen lévő termofej (szabályozó) addig engedi a fűtőközeget a fűtőtestbe, amíg a helyiség hőmérséklete eléri a termofej beállításának megfelelő értéket. Ezután a fűtőközeg útját automatikusan lezárja.

Termosztatikus szelepek:
Minden egyes radiátor szeleppel van ellátva, ami lehetővé teszi a helyi igényeknek megfelelő elkülönített szabályozást.

Tetőelemekbe épített hőcserélő elemek:
Passzív hűtő – fűtő rendszer. A tetőelemek felett levő ill. azokkal közvetlenül érintkező bezárt víz a mozgatható szigetelőelemek révén télen a nappali napsütésnek kitéve fűtésre használható, míg nyáron az éjszakai kisugárzás miatt hűtőelemként szerepelhet.

Tetőszigetelés:
A tetőszigetelés a gerendák és a szarufák közötti és alatti terek hőszigetelése. Minél vastagabb a tető, illetve a tetőtér szigetelése, annál jobb az eredmény.

Töltés szabályozók:
Általában tápfeszültség nélküli fotovoltaikus napelemeknél használják. Elsődleges funkciójuk, hogy fenntartsa az akkumulátort a legmagasabb lehetséges tölthetőségi állapotban és a felhasználó számára elegendő mennyiségű feszültséget szolgáltasson, valamint megvédik az akkumulátort a mély kisüléstől és a túltöltöttségtől.

Transzmisszió:
A kibocsátott szennyezőanyagok hígulása, átalakulása, szállítódása, a légkörből való kikerülése.

Transzparens hőszigetelés:
Olyan transzparens (átlátszó) szigetelés, mellyel az épületek külső falát a napsugárzást áteresztő hőszigeteléssel burkolják. A helyiségek hőveszteségét napenergiából származó többlettel pótolják, ezzel is hozzájárulva a fűtéséhez.

Transzparens szigetelő anyagok:
Az átlátszatlan hőszigetelésre használt anyagokkal szemben két fontos tulajdonságukban eltérőek: igen hatékony hőszigetelő-képességük mellett jelentős a fényáteresztő-képességük is.

Trombe fal:
Nagy hőtartó-képességű fal, amit napenergia passzív tárolására használnak. A falon, melynek alapanyaga általában beton vagy kő, szabályos távolságonként nyílások találhatók a padló ill. a plafon közelében. A külső, délre néző felülete üveggel burkolt és sötét színű, a fal felülete és az üveg között kis rést hagyva. A hézagban rekedt levegő felmelegszik és a konvekció miatt a nyílásokon át cirkulálni kezd. Dr. Felix Trombe-ról, a feltalálójáról nevezték el.

Turbina:
Az elektromos energiatermelésben használatos mechanikus gépelem, amelynek lapátjait az áramló közeg (pl. víz) meghajtja, forgatva így a turbinát.

Turbinacsavar:
A turbina forgó része, ezen keresztül áramlik a meghajtó közeg (pl. víz) ami meghajtja a turbinát. A forgás iránya meg is változhat egyes víztározós rendszereknél, a víztartály újratölthetősége miatt. Ilyen üzemmódban használva a turbinacsavart járókeréknek nevezik.


U érték:
Napjainkban az U érték a hőszigetelési érték helyes kifejezése. A hőátbocsátás megmutatja, hogy az épületszerkezeten egységnyi idő alatt mennyi energia távozik. Mértékegysége a W/mK.

Új gép:
Amely használatban még nem volt és a géppel nem folytattak üzemszerű gyártási tevékenységet, függetlenül a gyártási évtől.

Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT):
Helyzetelemzést, stratégiát, a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok konkrét céljait és a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi források megjelölését tartalmazó dokumentum, melyet a Magyar Köztársaság készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően, a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére, a kiemelt szükségletekre figyelemmel.


Üvegházhatás:
Az üvegházhatás a légkör hőmegtartó tulajdonsága, ami számos dologtól függ: a Nap sugárzásától, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjától, illetve az atmoszféra sűrűségétől. Az üvegházhatású gázok egyfajta falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr közt, visszaverve a világűr felé kisugárzódó energiát, ezzel melegedést okozva. Vagyis „lefelé” átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a földfelszínről „felfelé” haladó hősugárzást.

Üvegházhatású gázok:
Ezek a gázok felelősek a klímaváltozásért, a globális felmelegedésért. Így például a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a nitrogén-oxid és az ember által ipari célokra kifejlesztett fluorozott üvegházhatású gázok.

Üzemanyag cella:
Az üzemanyagcellák az elemekhez hasonlóan vegyi reakciókkal közvetlenül elektromosságot állítanak elő, a különbség az, hogy míg az elemeket kifogytuk után el kell dobni, az üzemanyagcella mindaddig üzemel, amíg üzemanyagot töltünk bele. Mivel működése nem égésen alapul, hanem elektrokémiai reakción, az emissziója mindig jóval kisebb lesz, mint a legtisztább égési folyamatoknak. Az üzemanyagcella gyakorlatilag egy olyan elektrokémiai galvánelem, amely képes üzemanyagának kémiai energiáját közvetlenül elektromos energiává átalakítani.


Vákuum hőszigetelés:
Olyan hőszigetelési eljárás, amely során egy légtömör külső köpeny belsejében evakuálás útján léghiányos állapotot, tehát vákuumot hoznak létre.

Ventilátor tekercs:
Hőcserélő tekercs, melyben hőhordozó folyadék cirkulál és a ventilátor által ráfújt levegőt ez a közeg hűti vagy fűti.

Veszteség:
Az energia átalakítása során mindig keletkezik veszteség. A veszteség nagysága azonban csökkenthető. Mindig vizsgálni kell, hogy egy tervezett intézkedésnek mik a költségei, mi a várható megtakarítás és vannak-e káros hatások.

Vezeték nélküli házi PV rendszer:
Háztartásokban vagy kisebb falvakban használatos rendszer, mely nem csatlakozik a központi áramhálózathoz.

Vezeték nélküli nem házi fotovoltaikus erőmű:
Vízszivattyúzásra, távkommunikációra, telekommunikációs közvetítéshez használatos egység, ami nincsen rákötve az elektromos hálózatra.

Vezetőképesség:
A hővezetés képességének mértéke.

Villamos energia:
A villamosenergia-ellátásban értékesített termék, amely adott villamos teljesítőképességből, és az azzal meghatározott időtartam alatt termelt és igénybe vett energia mennyiségből áll.

Visszavert (reflex) sugárzás:
A vízszintes síkra az alsó féltérből érkező rövidhullámú sugárzás.

Vízcsöves kazán:
Bojlerfajta, amelyben a felmelegítendő folyadék a belső csövekben folyik, míg az azt melegítő gőz (esetleg gázok) kívül, csövek közti köpenytérben áramlik, közben leadva energiájának egy bizonyos hányadát a belső csövek falán át.

Vízenergia:
A víz mozgása során felgyülemlő belső energia turbinával való hasznosítása.

Vízerőmű:
Olyan erőmű, mely a víz energiáját hasznosítja. A vízi energia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet, és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt.

Víztöltésű radiátor:
A helyiségbe beépített vízszállító egység, benne meleg víz folyik, a helyiség hőmérséklete a természetes konvekció (hősugárzás) miatt emelkedik.

Vízturbina:
A vízturbina egy olyan forgó erőgép, amely a mozgó folyadék energiáját a járókerék forgatásával mechanikai munkává alakítja át.


Zöld bizonyítvány:
A termelő, illetőleg a kiserőmű üzemeltetője által kibocsátott, a megújuló vagy a hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét vagy annak egy részét igazoló okirat.

Zsilip
Egy csővezeték azon része, amin keresztül a vizet ráengedik az erőműre. Ezt a szerkezetet ott alkalmazzák, ahol a kibocsátandó víz mennyiségét szabályozni vagy megszüntetni kell. Három fő részből áll: a fenék, az oldalfalak és a rekesztő tábla.